Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Gulyás Gyöngyi hogy egyes sírokban (SNR 131., 219., 221.) a nyakláncot csak korallgyöngyökből, míg más sírokban többféle anyagú gyöngyből fűzték.10 Kedvelt gyöngyök az üvegből készítettek. Fontos megemlítenem, hogy nem volt egyetlen olyan sír sem, amelyben kizárólag üveggyöngyből fűzött nyakláncot találtunk volna. Az üveggyöngyök egyhangú sorát korall-, kameol- vagy borostyángyöngyökkel törték meg. Az üveggyöngyök között az apró méretű, főként kék, egy-két darab barna és narancssárga, nyomott gömb alakúak fordultak elő nagyobb számban (SNR 141., 124., 140.). Egy sírban (SNR 239.) a barna, téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú üveggyöngyök voltak többségben. Ennél a sírnál azonban nem egyértelmű a nyak környékén kibontott gyöngyök szerepe. Miután mindkét csukló környékén és a lábszáron hasonló gyöngyöket találtunk, így valószínűbbnek tartható, hogy ezek a ruha nyakkivágását díszíthették. A sír bolygatottsága miatt nem lehetett azt sem eldönteni, hogy a többi nyak környéki gyöngy a nyaklánc vagy a ruha dísze volt-e. Vaday Andrea álláspontja szerint a kis- és a nagyméretű üveggyöngyök viseletben betöltött szerepe jól elválik egymástól, így a kisebb méretűek főként a ruhahímzésében töltenek be jelentős szerepet (Vaday 1989. 103.). Az SNR 141. esetében, ahol kásagyöngyöket találtunk a nyak környékén ugyancsak felmerülhet a ruha kivarrásának lehetősége. Hasonló gyöngyöket a jobb csukló környékén is kibontottunk, de valószínűbb nyakláncra és karkötőre gondolnunk, mert valószínűtlen, hogy csak az egyik ruhaujjat varrták volna ki. Az SNR 141., az SNR 182. és az SNR 239. sírokban az említett kásagyöngyök mellett másfajta gyöngyöket is találtunk, habár ezek száma nagyon alacsony volt, síronként egy-egy darab. A ritka gyöngytípusok a következők voltak: 1. világoskék, hosszúkás spulni alakú, tekercselt testű; 2. zöld és barna henger; 3. fehér és barna, nyomott gömb; 4. sárga, nagyméretű bikónikus; 5. kék, nagyméretű korong; 6. fekete, hosszúkás rúd; 7. barna, gerezdéit testű, nyomott gömb; 8. fehér téglatest alakú. Az említett gyöngyök közül a nyomott gömbös, a bikónikus, a lapos korong, a téglatest és a nyomott gömbös, gerezdek testű formák a IV. század folyamán megjelenő gyöngytípusok (Vaday 1989. 104., Abb. 20.). A megfigyelések alapján az SNR 141., 182. és 239. sírokban egy szálon lehettek a gyöngyök meghatározott rendben felfűzve. Az SNR 182. sírban egy nagyobb méretű, nyomott gömb alakú millefiori gyöngyöt találtunk a nyaklánc gyöngyei között, mely nagyon rossz megtartású volt, így díszítését nem tudtuk meghatározni. Az üveggyöngyök mellett téglalap alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú karneolokat és korong vagy lekerekített sarkú, téglatest alakú borostyángyöngyöket is hordtak nyakékszerként. Egy-egy darab kameolgyöngy az SNR 124. és az SNR 239. sírból, borostyángyöngy az SNR 182. és SNR 239. sírból került elő. Az egyik legdíszesebb nyaklánc az SNR 182. sírban volt, ahol a 25 db borostyángyöngy sorát 9 db különféle alakú és színű üveggyönggyel és számos csüngővei gazdagították (XVII. tábla 4-9.). Két sírból egy-egy szokatlan alakú, az SNR 159. sírból egy sárga, fiűggesztőtagos gyöngy (XIII. tábla 7.), az SNR 182. sírból egy halványsárga, amfora alakú üveggyöngy került elő (XVII. tábla 9.). A fuggesztőtagos gyöngyhöz hasonló a verusicsi temető 67. sírjából (Szekeres-Szekeres 1996. 10., VII. tábla 9.), a tiszadobi temető 28. sírjából (Istvánovits 1993. 107., Abb. 13. 9.), a madarasi temető 7. sírjából (Vörös 2003a. 15., Kőhegyi-Vörös 2011. 3. tábla 2.) és az apátfalvi temető 178. sírjából ismert.31 Istvánovits Eszter ezt a gyöngyöt stilizált edény alakú gyöngyként nevezi meg, mely a Kárpát-medencében nem túl gyakori, de annál nagyobb számban fordul elő a 30 Az SNR 131. sírban a korailgyöngyök az állkapocs és a torques között helyezkedtek el. 31 Kujáni Yvett szíves szóbeli közlése. 42
