Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Helytörténet - Kelemen Imola - Berendi Erzsébet: A Kótaj-Verba-tanya, halastó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lelőhelyen előkerült állatcsontok archaeozoológiai vizsgálata

Kelemen Imola — Berendi Erzsébet Vázrész/Skeleton part Bos taurus (Szarvasmarha/Cattle) Comu+cranium (Szarv+koponya/Horn+skull) 1 Cranium (Koponya/Skull) 2 Mandibula (Alsó állkapocs) 1 Dens (Fogak/Teeth) 3 Scapula (Lapocka) 1 I Iumerus (Karcsont) 1 Radius (Orsócsont) 1 Metacarpus (Kézközépcsonl) 1 Femur (Combcsont) 1 Metatarsus (Lábközépcsont) 1 Phalanx 1. (Első ujjperc) 1 Vertebra (Csigolya) 1 Costae (Bordák/Ribs) 5 Összesen/Total 20 VI. táblázat A Kótaj-Verba-tanya, halastó lelőhelyen előkerült népvándorlás kori szarvasmarha csontok vázrészek szerinti megoszlása Table VI Migration Period cattle bones found at Kótaj-Verba-tanya, halastó, distribution by skeleton parts A juh/kecskékhez tartozó 3 töredék (8,57%) három objektumból került elő (VII. táblázat): egy edényégető kemencéből és két épületből. Egy maradvány - egy bal alsó állkapocs (mandibula) tej- és növésben levő fogakkal - kecskétől származik, egy agykoponya jobb és bal szarvval juhtól (I. tábla 3.), míg egy bal sípcsont (tibia) diafízistöredékét az ún. Ovicapra, a juh és kecske közös cso­portjába soroltunk. Ez utóbbi darabon kutya rágásnyomait figyeltük meg. A kecskemaradvány becs­lésünk szerint fiatal, juvenilis korú állattól származott. Ajuhkoponya frontális részén Utésnyomokat figyeltünk meg (I. tábla 3.), mely az agy fogyasztására utalhat. Mindhárom töredék а В húsminőség­hez sorolható. Biometriai adatokkal egyik sem szolgált. A népvándorlás kori leletanyagban a disznó 5 töredékkel (14,29%) van jelen: egy koponyatö­redék (cranium), melynek korát juvenilisre becsültük; egy egyben lévő szintén juvenilis korú jobb és bal mandibula kan állatot mutat; egy jobb lapockamaradvány (scapula), egy rágott és parázsolt or­sócsont (radius) diafízistöredéke, illetve egy jobb sípcsont (tibia) szintén rágott diafízistöredéke. A disznócsontokat három különböző típusú objektumban - épület, gödör és sír - találták (VII. táblá­zat). A sírban talált lapockán kívül (mely A húsminőségű - nem meglepő módon, hiszen a temeté­si rituálé részeként a leghúsosabb testrészek kerülhettek a sírba) az összes többi töredék a húsminő­ség В kategóriájába tartozik. 382

Next

/
Oldalképek
Tartalom