Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Kelemen Imola - Berendi Erzsébet: A Kótaj-Verba-tanya, halastó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lelőhelyen előkerült állatcsontok archaeozoológiai vizsgálata
A Kótaj-Verba-tanya, halastó lelőhelyen előkerült állatcsontok archaeozoológiai vizsgálata Ezen csontok többsége a Uerpmann-féle húsminőségi osztályozás szerint (Uerpmann 1973. 316.) a C kategóriába tartozik, csupán egy - a sípcsontmaradvány - sorolható а В minőséghez. Ennek alapján, valamint figyelembe véve a két csonttöredéken észlelhető rágásnyomokat, illetve az egyetlen azonosított korosztályt (juvenilis/subadultus), a szarvasmarha maradványok esetében konyhahulladékokról beszélhetünk. Biometriai adatokat csupán a két ujjperc szolgáltatott (1. táblázat). Az egyik legnagyobb hosszúsága 54,8 mm, a másiké 51,6 mm. Összehasonlítva ezeket más császárkori leletekkel (Vörös 1993., Vörös 1994., Vörös 2005.), megfigyelhetjük, hogy a mi két csontelemünk vagy kisebb (az apagyi császárkori településen GL=55-58 - Vörös 1993. 37.; a balatonaligai császárkori anyagban GL=52-58 - Vörös 1994. 207.) vagy azonos (a Szegvár-Orom-dűlő császárkori településen GL=46—55 - Vörös 2005. 116., 122.) méretű. Vörös István kategorizálását követve ezek a micro méretvariánsba tartoznak. Ujjperc alapján nehéz pontosan megállapítani az állat életkorát, de a kis méret utalhat subadultus korban történt feláldozásra is. Figyelembe véve azt, hogy a földművelésben és a szállításban - elsősorban igavonó erejük miatt - az erős csontozató és nagyközepes/magas termetű római szarvasmarhákat használták, illetve azt, hogy a mi kevés csontanyagunk csak micro méretvariánsba illő ép csontokat tartalmazott, kénytelenek vagyunk arra következtetni, hogy Kótaj- Verba-tanya, halastó lelőhelyen a szarvasmarhákat leginkább elsődleges termékeikért (a húsért és a tejért, illetve a bőrért) tartották. Ami az objektumtípusokat illeti, a tibiát leszámítva valamennyi szarvasmarhacsont gödörből került elő, az említett tibia pedig egy sírt kerítő körárokból (111. táblázat). Talán nem véletlen, hogy ez az egyetlen В húsminőségű töredék, a többi mind a C kategóriához tartozik. Lehetséges, hogy ez a tibia épp egy temetkezési rituálé maradványa, melynek során hússal együtt kerülhetett a sírba, hiszen a csonton - jelenlegi állapotában - sem vágás-, sem rágásnyom nem figyelhető meg. Ezzel a töredékkel a 63. objektum leírásában foglalkozunk részletesebben. II. Taxon NISP % Bos taurus (Szarvasmarha / Cattle) 5 31,25 Ovis aries (Juh / Sheep) / Capra hircus (Kecske / Goat) 2 12,5 Equus caballus (Ló / Horse) 4 25 Canis familiaris (Kutya / Dog) 5 31,25 Összes azonosított töredék / Total of identified fragments 16 100 Nagy testű emlős / Large sized mammal 6 Kis-közepes testű emlős / Small-middle sized mammal 2 Azonosítatlan töredék / Unidentified fragments 4 Összes töredék / Total of fragments 28 II. táblázat A Kótaj-Verba-tanya, halastó lelőhelyen előkerült császárkori állatcsontok (NISP = azonosított töredékek száma) Table II Animal bones from the Roman Age found at Kótaj-Verba-tanya, halastó (NISP = Number of Identified Specimens) 377
