Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Sípos József: Bethlen, Nagyatádi és Gömbös tiszántúli 1922. májusi választási körútja és annak eredményei
Sipos József például Orbók Attila csak apróhirdetések útján tudta tájékoztatni a választókat, hogy a kormánypárti híresztelésekkel szemben jelöltségét fenntartja, mert a debreceni lapok más helyet nem bocsátottak rendelkezésére. Ő az előző nemzetgyűlésben a Kisgazdapárt agrárdemokrata szárnyának következetes képviselője volt, és ezért a kormánypárt nem jelölte. így most pártonkívüli ellenzéki programmal indult Debrecen III. választókerületében és Székelyhidán. Ezek után nézzük meg a miniszterelnöki kampányát állomásainak sorrendjében a választási küzdelem jellegét és a választási eredményeket! Kismarja E község a szalárdi választókerülethez tartozott, amelyben a választási küzdelem elején Erődy-Harrach Béla, az Egységes Párt hivatalos jelöltje mellett még három jelölt indult. Bary Zoltán a kormánypárt nem hivatalos jelöltjeként, Szilágyi Lajos pártonkívüli programmal, Nagy János kecskeméti ügyvéd pedig a 48-as Függetlenségi Párt - a főispáni jelentés szerint októbrista - programjával indult. A május 28-i választásokon csak Erődy-Harrach és Szilágyi maradtak versenyben, mert a másik két jelölt nem tudott kellő ajánló aláírást szerezni.35 Hogy miért és hogyan, azt - egyelőre - nem ismerjük, de feltételezhetően a közigazgatási beavatkozás következtében. Az ebben a választókerületben lezajlott választási küzdelemről keveset tudunk. A Bihar megyei főispán jelentésében azt állította, hogy „Szilágyi Lajos agitációs munkájában semmiféle hatósági intézkedéssel korlátozva nem lett, úgy ő, mint párthívei szabadon fejthették ki tevékenységüket, kerülete mindhárom községében háromszor tartott programbeszédet. ”36 Ez ugyan nehezen hihető, mert — mint a berettyóújfalusi választókerületben látni fogjuk - Szilágyit sem kímélte a helyi közigazgatási vezetés. A szavazás eredményéről a Szózat május 29-i rendkívüli kiadása csak azt írta, hogy május 28-án Erődy-Harrach Béla, az Egységes Párt jelöltje 74 szótöbbséggel győzött Szilágyi ellen. Hubai választási atlaszában azt találjuk, hogy a kismarjai választókerületben 2582 választásra jogosult volt. Közülük érvényesen szavaztak 1774-en, tehát a választópolgárok 68,71 százaléka. Ez az egyik legalacsonyabb részvételi aránynak számított, ami jelzi, hogy a hatóságok sok választópolgárt megfélemlítettek, akik nem mentek el szavazni. 923-an szavaztak Erődy-Harrachra, tehát a szavazók 52,03 százaléka. Szilágyira pedig 851 -en, tehát a választók 47,97 százaléka (Hubai 2001.41.). Az ilyen aránytalanul kis választókerületben a kormánypárti politikusok általában könnyebben tudtak győzni, mint az ellenzék. Ennek ellenére és Bethlen támogatása dacára Erődy-Harrachnak ez még így is alig sikerült. Derecske Május 7-én Derecskén - mint láttuk - az Egységes Párt vezetői Zsilinszky Endre jelölését támogatták. A kormánypárt helyi szervezetének egy része azonban Guthy Tódor mellett állt ki. Tehát a kormánypártnak két jelöltje volt. Ez gyakran megtörtént az 1922-es nemzetgyűlési választásokon. Ezért ezt az esetet - már csak Zsilinszky ismertsége miatt is - nézzük meg alaposabban! Az Egységes Párt április elejei vezetőségi értekezletén eldőlt, hogy a derecskéi választókerületben Kovács J. István református pap, a Kisgazdapárt egyik vezetője nem kívánja jelöltetni magát. Helyette Guthy Tódor volt szabadelvű politikus szeretett volna fellépni a kormánypárt színeiben. E választókerületben indult a Szabad Szó című hetilap tulajdonosa és a 48-as Szocialista Párt vezére, Mezőfi Vilmos. Pártja lényegében agrárszocialistának tekinthető, melynek programja 35 MNLK 149-1922. 10. tétel. 36 MNLK 149-1922. 10. tétel. 316
