Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Jakó János: I. világháborús öntöttvas és porcelán hadimozsarak
Jakó János Készültek ugyan mozsarak háborús propaganda céljából is, de a hadimozsarak mégis elsősorban használati tárgyak voltak. Ritkán egy-egy szebb darab dísztárgy szerepét töltötte be, később pedig emléktárgyként őrizték őket. Ennek a többszörös megbecsülésnek köszönhető, hogy aránylag sok hadimozsár maradt az utókorra. Napjainkban mint /. világháborús emlékek, számos köz- és magángyűjtemény féltve őrzött kincsei közé tartoznak. Több évtizedes, sokirányú gyűjtői tevékenységem régi pénzekre, orvosi érmekre, magyar gyógyfürdő emlékekre, régi képes levelezőlapokra és I. világháborús emlékekre (érmek, jelvények, tábori postai lapok, képes levelezőlapok, porcelán és üveg emléktárgyak, hadimozsarak, hadifogoly munkák stb.) egyaránt kiterjed. Sok gyűjtővel ellentétben nincs fő gyűjtési területem. Ebből adódik, hogy akár megyénkben is lehetnek egy-egy részterületet illetően gazdagabb magángyűjtemények - így hadimozsár kollekciók -, de leírásukkal eddig nem találkoztam. A jelenlegi munka fö célja a gyűjteményemben található hadimozsarak bemutatása. Az ismertetésre kerülő különböző darabok minden bizonnyal csak töredékét képezik a létezőknek, ennek ellenére érdemes a velük kapcsolatos adatokat közkinccsé tenni, miután a kérdés irodalma meglehetősen szegényes. Pusztai László ,,Magyar öntöttvasművesség” című gazdagon illusztrált könyvében sem találunk utalást a hadimozsarakra, a kötetben szereplő mozsarak a XIX. században vagy azt megelőzően készültek (Pusztai 1978.). Ismertetőm nem titkolt másik célja kedvet teremteni egy - hadimozsarakkal foglalkozó - nagyobb lélegzetű munka összeállításához. Előbb az öntöttvas-, majd a porcelánmozsarakat mutatom be, bizonyos - általam didaktikusnak tartott - csoportosítás szerint. Különböző típusokat és az egyes típusokon belül évszám és nagyság szerinti változatokat fogok ismertetni. A mozsártörők formáját és méretét nem részletezem. Több esetben eredetileg valószínűleg nem is az adott mozsárhoz tartozó darabokról van szó, egy részük más célból készült régebbi vasmozsár tartozéka lehetett. Miután döntő többségük semmiféle feliratot, évszámot nem visel magán, semmiféle jellegzetes formát vagy mintázatot nem mutat, „hovatartozásukat” szinte lehetetlen megállapítani. A mozsártörők némelyikén felfedezhető számok csupán nagyságbeli különbséget jelölnek, hasonlóan azokhoz a vasmozsarakhoz, amelyeken egyedüli jelként ugyancsak egy-egy szám látható. Kézenfekvőnek látszik, hogy egy adott mozsárhoz egy ugyanazon számot viselő mozsártörö tartozott. Kivételt egyetlen mozsártörő képez, amelyen - mint látni fogjuk - a mozsárral azonos felirat és évszám látható, ennek következtében összetartozásuk vitathatatlan. Pillanatnyilag nem ismeretesek azok a hazai és külföldi vasöntödék és/vagy porcelángyárak, amelyekben a hadimozsarak készültek. Nem tudjuk, hogy milyen mennyiségben állították elő őket. A hadimozsarak korát viszont a rajtuk csaknem kivétel nélkül fellelhető évszámok megbízhatóan jelzik. Nagyon valószínű, hogy az első darabokat a háború második évében, 1915-ben készítették, nem találkoztam ugyanis olyan példánnyal, amelyen az 1914-es évszám önmagában szerepelne. Mellette mindig található egy másik évszám (1915, 1916, 1917 vagy 1918), ami a mozsár készítésének az évét jelöli. (Megjegyzést érdemel, hogy az I. világháborús préselt üvegpoharak és porceláncsészék között olykor olyanok is felbukkannak, amelyeken csak az 1914-es évszámot találjuk, de ezeknek a tárgyaknak a döntő többségén is - a mozsarakhoz hasonlóan - két évszám látható.) Ritkán fordul elő, hogy önmagában csak évszám van a hadimozsáron. Az évszám(ok) mellett többnyire rövid (magyar, német vagy latin) felirat vagy valamilyen képi motívum is megjelenik rajtuk. Ugyancsak ritka a csupán képi motívumot megörökítő, évszám és/vagy felirat nélküli hadimozsár. A mozsarak leírásában három méretet adok meg, a magasságát (m.), szájátmérőjét (sz.) és fenékátmérőjét (f.). Itt jegyzem meg, hogy elsősorban a különböző években készült, azonos típusú vasmozsarak között, de némely esetben még az azonos évben készült, több példányban 294
