Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Helytörténet - Bene János: Stojanow. A kassai 5. honvédhuszár ezre (nyíregyházi) II. osztályának tűzkeresztsége 1914. augusztus 15-én
BeneJános legyen, egy boglya mögé vágtáztunk, ott szakaszomat tűzharchoz lóról szállottam és egy krumpliföldön felvettük a tűzharcot az erdő széléről tüzelő muszkákkal. Isten tudja miért, de nekem az egész harc olyannak tűnt fel, mint egy őszi gyakorlat. Az orosz sokat, de rosszul lőtt, úgyhogy egyetlen emberem sem sebesült meg. A dandárnak közben több jelentést küldtem hátra. Érdekes, hogy embereim közül éppen a legszájasabbak, akik azt hangoztatták, hogy muszkát fognak früstökölni, azok jelentkeztek önként, hogy hátravigyék a jelentéseket. Hiába jelentgettem, a dandár semmi intézkedést nem küldött. Majd mikor tőlem vagy három kilométerre, nagy méltóságteljesen északnak vonulni láttam a dandárt, a muszka meg úgyis elszállingózott előlem, szakaszomat lóra ültettem és figyelőket hátrahagyva, bevonultam Jónyhoz. Jelentésemre az erdő szélét géppuskáival végigszóratta, mire a muszka egészen visszahúzódott. A dandár ezután a délnyugaton lévő ellenséggel - érthetetlen módon - nem törődve, észak felé menetelt. Átlépve az orosz határt pár távírópóznát kidöntöttünk, az erdők között nagy kört csináltunk. azután visszafordultunk. Ezalatt az erdőből egyes lövéseket is kaptunk, úgyhogy megtörtént az első sebesülés is. Egy szegény huszárunk combját fúrta át a muszka golyó. Nemsokára felhangzott az ágyúszó is, de fogalmunk sem volt róla, hogy ki és kit lő. Először azt hittük, hogy a Ziegler1 lovashadosztály ütközött meg a muszkával. De járőreink jelentéseiből nemsokára megtudtuk, hogy az erdő déli széléről muszka tüzérség lövi a Stojanowon hagyott Irénünket'. A város már lángban is áll. Ugyanekkor megérkezik a muszka első nekünk szánt srapnele3 4 5 is, de távol robban, senkiben sem tesz kárt. Hogy az ellenség pontosan hol van, milyen erős? Senki sem tudja. Jóny intézkedik: Zimmer6 7 őrnagy az 5. honvédhuszár ezred 5. és 6. századával rajroham az ellenséges tüzérségre, irány az erdőn át! Zimmer vezényel: 5. 6. század raj! Irány utánam, ügetést! A sűrű aljfás erdőben lépésben is alig lehetett előre jutni. Az eső meg szemezni kezdett, azért panyókára vett mentémet felhúztam. A muszf úgy látszik észrevette közeledésünket, mert az erdőt kezdte szórni srapneljeivel, meg egypár visszafutó muszka figyelőt is láttunk. Furcsa is ez. Semmi különöset nem éreztem, legfeljebb egy kis bizsergést a gerincemben, hogy végre rohamozni fogunk. Hiszen erre bazírozódott az egész lovas nevelés, a nagy pillanat végre itt van. Tréfálóztam embereimmel: „No most mutassa meg az l. szakasz, hogy tényleg a legelső!” „Este gatyavizsgát tartok és akié sárga lesz, azt elkergetem az első szakasztól. ” Közben utolért a 9. ezred utánunk küldött két százada is és elértük az erdő szélét. Onnan láttuk, hogy a muszka már várt ránk. Méltóképpen akart fogadni, 2000 lépésre előttünk ránk irányozva állottak ágyiíi és géppuskái, melyekből rögtön ránk is zúdította az áldást. 3 Gustav limil Ritter von Ziegler (1861. ápr. 14. - 1915. aug. 1.) lovassági tábornok. 1907. január 1-től vezérőrnagy, 1911. január 11-től altábornagy, 1915. január 5-től lovassági tábornok. 1914-ben a császári és királyi 2. lovashadosztály parancsnoka. Kolerában hunyt el Galíciában. 4 A trén vagy vonat anyag- és személyszállításra, illetve utánszállításra felállított katonai szervezet. 5 Ólomból, később vasból öntött golyókkal töltött, a levegőben időzített gyújtóval robbanó gránát. A gránáttestből kilövellő golyók nagy területet pásztáztak, s a 2-3 cm vastag fenyődeszkát is átütötték. Hatásos tüzérségi lőszer volt a nyíltan álló, a rohamozó vagy éppen lövészárkokban álló ellenséggel szemben. 6 Zimmer Alajos (??-??) ezredes. 1896-1897-ben a budapesti 1. honvédhuszárezred főhadnagya, 1898 és 1902 között főhadnagy, századosi rangban a Ludovika Akadémia tanára. 1914-ben őrnagyként a kassai 5. honvédhuszár ezred II. (nyíregyházi) osztályának parancsnoka. Az első harcok során megsérült, 1914. október közepétől a 24. honvéd lovasdandár, majd all. honvéd lovashadosztály parancsnokságán szolgált. 1917 első felében a budapesti 1. honvédhuszár ezred parancsnoka, majd ugyanabban az esztendőben ezredessé léptették elő. 1917-1918-ban az 5. honvédhuszár ezred állományába tartozott, rövid ideig az ezredparancsnoki teendőket is ellátta. 7 Az orosz katona neve a bakanyelvben. 286