Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lorinczy Gábor — Rácz Zsófia mért h. 165 cm. A gépi munka során a koponyát, a mellette fekvő edényt, valamint a jobb mellkas felső részét és a bal bokacsontot bolygatták meg. A koponya töredékes, a kar- és lábcsontok egymással párhuzamosan feküdtek. Leletek: 1. Korong nélkül készített, kerámiazúzalékkal soványított, agyagmázas, sárgásszürke (foltos), erősen kihajló, benyomkodott peremű, tojásdad testű edény (XII. tábla 3.) a bal vállnál. Felső felét a gép hosszában elhúzta. Mag. 20,5 cm. 2. Kisméretű, trapéz alakú vascsat (XII. tábla 2.) a jobb szeméremcsont és a combcsont között H. 2,15 cm, sz. 1,9 cm. 1045. sír (XIII. tábla 4.): Tájolása KDK-NyÉNy 110-290°. H. 194 cm, sz. 60 cm, m. 12 cm. A téglalap alakú, lekerekített sarkú, szürkésfekete, szemcsés folt jól kirajzolódott a sárgás, agyagos altalajon. A sekély sírban egy adultus (44-49 éves), gracilis nő közepes megtartású vázmaradványa’8 feküdt háton, nyújtott helyzetben, a sír tengelyéhez képest kissé ferdén. A gépi munka során a koponya mögötti edény sérült meg. A koponya a bal oldalán feküdt, a váll összehúzva, a kar- és lábcsontok egymással párhuzamosan, nyújtva feküdtek. Leletek: 1. Korong nélkül készített, kerámiazúzalékkal soványított, sárgásszürke (foltos), enyhén kihajló peremű, hasánál enyhén öblösödő edény (XIII. tábla 5.) állt a koponya mögött. Peremét elhúzta a gép. Mag. 17,8 cm, talpának átm. 9,7 cm, legnagyobb átm. 14,2 cm. 2. Vascsat (XIII. tábla 1.) erősen töredékes állapotban a keresztcsonton. 3. Bronz ßlbevalö huzalkarikájának apró töredékei a sír délnyugati sarkánál, a nyesési szinten, állatjáratban. 4. Bronz fülbevaló huzalkarikája és egy gömbcsüngő (XIII. tábla 3., 6.) feküdt a koponya alatt az állkapocsnál. Ez utóbbiból csak apró töredékek maradtak meg. A karika átm. kb. 2,2 cm, huzal V. 0,2 cm. 5. Bronz fülkarika (XIII. tábla 2.) került elő a csontanyag mosása során a koponyából. Átm. 1,87 cm, huzal v. 0,15 cm. * Az itt bemutatott sírok leletanyagának és a bennük megfigyelhető temetkezési szokásoknak az értékelését és értelmezését elsősorban a szükebb régió, a Nyírség és a Hajdúság területéről, másodsorban a nagyobb tájegységről, a Tiszántúlról ismert sírok és temetők bevonásával végeztük el azzal a céllal, hogy csak ilyen, régiós szintű elemzések nyújthatnak kellően biztos alapot arra, hogy a jövőben az eddigieknél részletesebben és árnyaltabban lehessen újraírni a Kárpát-medence kora avar kori településtörténetét. A régészeti leletanyag A 15. és a 18a. férfisír leletei A két, egymástól és a másik két-két temetkezéstől egyaránt távol fekvő, szegényes mellékletü férfi sírja csupán néhány egyszerű viseleti elemet és eszközt rejtett. Mindkettőben megtalálható volt a ruhát záró - trapéz, illetve négyzet alakú - vascsat (I. tábla 2., 7.). A 18a. sírban e mellett egy sima, nyitott végű rézötvözet (fül?)karika (I. tábla 6.), valamint egy ismeretlen rendeltetésű vastárgy (I. tábla 5.) feküdt, a 15. sírban pedig egy átfúrt csonttű. Csonttű A 15. sírban fekvő maturus korú férfi bal combcsontjának belső oldala mellől került elő egy csonttű (I. tábla 3.). E csonteszköz mai ismereteink szerint igen ritka a kora avar kori lelet- 18 18 Szathmáry László antropológus véleménye szerint az 1044. és 1045. sírban fekvő nők vázcsontjai jellegükben nagyon eltérnek egymástól. 152
