Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sírleletei II. Tiszavasvári-Kashalom-dűlő kora avar kori temetkezései
Lőrinczy Gábor - Rácz Zsófia 34. sír (IV. tábla): Tájolása DK-ÉNY 135-315°. H. 175 cm, sz. 60-74 cm, m. 33-38 cm. A téglalap alaprajzú, lekerekített sarkú sírgödör betöltéseként sárga agyag és szürkésfekete földréteg rétegesen került elő. A sírban hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű, 12-14 év közötti fiatal egyén vázmaradványa volt átlós helyzetben. A koponya - melyen több férfias jelleg figyelhető meg13 - eredetileg 90°-kal elfordulva feküdt. A sír valószínűleg padkás volt.14 Leletek: 1. Az ember lábszára felett egy csökevényes szarvú, 58,0 cm marmagasságú adultus nőstény juh részlegesen eltemetett, összegöngyölt maradványa feküdt. A koponya jobb oldalán fekve az emberi lábszár felett, a négy csonkolt láb csontmaradványai a sír északnyugati sarkában helyezkedtek el. 2. Az emberi váz mellkastól lefelé eső része és a juhmaradványok fölé temették egy 12/з-2 éves, 137,5 cm marmagasságú méncsikó részleges maradványát. A lókoponya - amely nem roppant össze a föld nyomásától - a bal oldalán, az emberi váz medencéje és combcsontja fölött feküdt. A ló jobb mellső lába patával délkeleti irányban a sír délnyugati fala mellett, illetve a lókoponya alatt, bal mellső lába patával az emberi lábfej irányában, a két combcsont között, szintén a lókoponya alatt helyezkedett el. A jobb hátsó lóláb részben a juhkoponyán, részben a sír délnyugati fala mellett, patával délkeletre, a bal hátsó láb a jobb lábszár és a sírfal között, patával délkeletre feküdt. A 7 farkcsigolya a sír északnyugati végében, egy szűk helyen, de nem anatómiai rendben került elő. 3. Aszimmetrikus kialakítású, végkarikás vaszabla (Vili. tábla 3-4.) az 5. csigolya fölött, a mellkason keresztben. A rövidebbik zablaszár kialakítása fekvő 8 alakú, ez a bal medencelapáton feküdt, karikája letört. Szárainak keresztmetszete négyzetes. A szár h. 7,2 cm. A hoszszabbik, teljes zablaszár h. karikával 11 cm. A karika átm. 3,8 cm, belső felületén falenyomattal. 4. A karikában lévő fa zablapecket ezüstlemez (henger) borította, melynek barázdált szegélyű töredékei részben a zablakarikára oxidálódva (VIII. tábla 3.), részben töredékekben (VIII. tábla 2.) maradtak meg. Átm. 1,8 cm. 5. Trapéz alakú vascsat (kengyelcsat?) (VII. tábla 10.) a sír északkeleti fala mellett, a jobb könyök vonalában, a sír aljánál mintegy 8 cm-rel magasabban. Hátoldalához talán bőrmaradvány oxidálódott. H. 3,5 cm, sz. 3,2 cm. 6. Hurkos fülű, ívelt talpalójú vaskengyel (VIII. tábla 5.) a hátsó juhlábcsont fölött álló/öszszeroppant helyzetben. Talpa külső részén gerinc fut. Belső átm. 10,2 cm, mag. 7,5 cm, talpának sz. 3 cm. 7. Hurkos fülű, ívelt talpalójú vaskengyel (Vili. tábla 6.) a ló állkapcsának jobb oldalán. Talpa külső részén gerinc fut. Belső átm. 9,2 cm, mag. 8 cm, talpának sz. 2,8 cm. 8. Négyzet alakú vas hevedercsat (Vili. tábla 1.) ismeretlen helyről. H. 4,9 cm, sz. 4,7 cm. 9. Kerek átmetszetű vaskarika a kengyelek mellől. Átm. 3 cm. 10. Trapéz alakú vascsat ismeretlen helyről. H. 3,5 cm, sz. 3 cm. (VII. tábla 11.) 11-100. Valószínűleg 90 darab négykaréjos, arany-, illetve aranyozott felületű ezüst(?)- és rézlemezből együtt préselt lószerszám veret (71 teljes, a többi töredékes) gyöngysor díszítéssel (IX-X. tábla), amelyek felszerelését a hátoldalukat kitöltő masszába, középre helyezett rézszegecs tette lehetővé. Sz. 2,14-2,32 cm, m. 0,72 cm. A veretek részben a lókoponya előtt (az emberi váz alsó csigolyáin és a medence környékén) és a lókoponya orr felőli részén, részben a sir két oldalán, a karcsontok mellett, valamint a lókoponya mögött (a juhkoponya közelében) helyezkedtek 13 Szathmáry László antropológus szerint a sírban fiú nyugodhatott. A nem meghatározása a mellékletek alapján bizonytalan, erről bővebben a sír elemzésénél írunk. 14 A sír oldalfala közvetlenül a jobb felkar mellett húzódik, a sírrajzon viszont jóval kijjebb rajzolták. A jobb lóláb a padkán lehetett, mert az emberi váz feletti állatcsontok lejjebb vannak, mint a sír szélén fekvő állatcsontok, a ló jobb lábujjcsontjai magasabban feküdtek, mint a lábszárcsontja, és a ló bal hátsó lábszára is befelé lejt a sír vége felől. Az északnyugati sírfal mellett lévő juh lábcsont ugyancsak magasabban helyezkedett el. 148
