Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)
Régészet - Gulyás Gyöngyi: Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)
Késő szarmata temetőrészletek Óföldeák—Ürmös П. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely) Gulyás Gyöngyi Az M43-as autópálya Makó és Óföldeák között húzódó szakaszán, a 32+600 és 33+000 km szelvények között, a 10. számú lelőhelyen 2008 őszén megelőző régészeti feltárást végeztünk.1 A lelőhely egy pleisztocén kori infúziós lösszel fedett maradványfelszín peremén, egy feltöltődött csatornákkal jellemezhető övzátony felszínén helyezkedik el (Sümegi 2010. 5.). Természetfoldrajzilag a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek gyenge kiemelkedésekkel tagolt felszínén a terepbejárás alkalmával egy nagy kiterjedésű késő szarmata települést azonosítottak.1 2 3 Az Óföldeáktól délre fekvő Ürmös határrészben elterült lelőhely az épülő M43-as autópálya nyomvonalán jóval túlnyúlt.1 Az M43-as 10. és a tőle Ny-ra fekvő 9. lelőhelyet a felszíni jelenségek alapján különítették el egymástól, azonban a feltárás alkalmával nyilvánvalóvá vált a két lelőhely összetartozása (I. tábla l.).4 A 10. lelőhelyet egy dűlőút és az azzal párhuzamosan futó két ÉNy- DK-i csatorna vágta ketté. A feltárás közel 500 m hosszan folyt a nyomvonal átlagosan 50 m-es szélességében. A 2008-ban feltárt 28.550 m2 felületen 267 objektum (355 stratigráfiai egység) került elő, melyek közül 216 szarmatának, 1 újkorinak bizonyult, 138 leletanyag hiányában ismeretlen korú.5 A településobjektumok (gödrök, cölöplyukak, árkok, házak, illetve egy-egy külső kemence, kút és füstölő) között, a mai járószinttől 30-45 cm-re, a feltárási terület keleti szélén (1. sírcsoport), illetve a késő szarmata falu nyugati részén (3. sírcsoport) egy 18 és egy 27 sírból álló temetőrészlet került feltárásra (I. tábla 2., II. tábla). További 3 sír (2. sírcsoport) a településobjektumok között, egymás mellett helyezkedett el (II. tábla). 1 Köszönettel tartozom Bottyán Katinka és Czigléczki Tibor technikusoknak a terepen végzett munkájukért, illetve Szabó Zsanettnek és Keresztes Noémi Ninettának a rajzok elkészítéséért. Kulcsár Valériának hasznos tanácsait köszönöm! A lelőhely ÉNy-i részén 2009-ben Balogh Csilla vezetésével folytatódott a feltárás. 2 A hatástanulmányt Szalontai Csaba készítette. 3 A terepbejáráskor a lelőhely pontos kiterjedését a magasra nőtt gabona miatt nem lehetett meghatározni. 4 Ezt bizonyítja a 9. lelőhely nyugati és a 10. lelőhely keleti szélén feltárt, többosztatú, valószínűleg az összetartozó, teljes települést kerítő árokrendszer is. 5 A 9. és 10. lelőhelyen 2008-2009-ben közel 50.000 m2-en 923 objektum került elő (Balogh-Gulyás-Sóskuti 2009. 20.). NyJAMÉ LVI. 2014. 15-107. 15
