Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 56. (Nyíregyháza, 2014)

Régészet - Pintye Gábor: Magányos hunkori temetkezések Nyíregyháza határában

Pintye Gábor

21. kép

1: Mázas római edény Szarvasról (Juhász 2002.

5. kép alapján), 2: bronz edényful Hajdúdorog- Szállásföldekről (Fodor 1990. Abb. 2. alapján)

Fig. 21

1: Szarvas: Roman glazed vessel (after Juhász 2002. 5. kép), 2: Hajdúdorog- Szállásfóldek: bronz vessel handle (after Fodor 1990. Abb. 2)

22. kép

1: Thorsbergi aranykorong (Werner 1966. Abb. 10. alapján), 2: Ezüstvödör pántja Himlingoje lelőhelyről (Lund Hansen 2003. Abb. 18: 2. alapján)

megjegyezte, hogy az ezeken látható jelenet a ló megóvására szolgálhatott (Mordvintseva 2005. 55.).

Makkay J. értelmezése szerint a védikus rítusban a fekete foltos kecske a lóhoz hasonló képességű, és mint ilyen, a tűzisten, Agni szent állata. Az egyik szertartás során az áldozati tüzet a kecske lábnyomaiban gyújtották. A Rigvéda elbeszéli, hogy a ló áldozatakor egy bakkecskét is leöltek Piisannak. Ez az isten jelezte a többi istennek az áldozatot, azaz a kecske a lóáldozat füstjét és illatát közvetítette, illetve vitte gyorsabban hozzájuk (Ivanov 1984. 199., Makkay 2005. 31., 39., Makkay 2008. 177.). Más aspektusban az óind eposzok, a Rigvéda és az Atharvavéda titokzatos vadállata, a sarabha helyenként kecske képében jelenik meg. Eredetileg rénszarvas volt, mely a finnugor mitológiából került az óindekhez. Egyik csodálatos tulajdonsága, hogy nem fogja a vadászok nyila és nem létezik számára akadály. A Rigvédában egyenesen isteni tulajdonságokkal ruházzák fel, de legfőbb jelentősége abban áll, hogy az istenek szent italát, a szómát ellopta az emberek számára (Bongard-Levin-Grantovszkij 1981. 127-128., 131.). A brahmanok által a világfának bemutatott állatáldozatok sorrendjében a ló után a bika, a kos, majd a kecskebak következik (Ivanov 1984. 181.). Ennek fényében az idézett halántékcsüngőn (kolton) és diadémokon ábrázolt világfa két oldalán, illetve alatt álló állatok áldozati állatként is felfoghatók (Zaszeckaja 2008. 36.). Talán éppen ebből eredeztethető, hogy üstfüleken jelenik meg, ahogyan azt a Don-vidéki vagy éppen a Hajdú-Bihar megyei szarmata esetekben említettem. Az sem véletlen ennek fényében, hogy a szarmata telepek római importtárgyainak némelyikén is éppen a kecske - esetleg más állatokkal együtt - látható.16

Fig. 22

1: Thorsberg: golden disc (after Werner 1966. Abb. 10), 2: Himlingoje: handle of a silver buckle (after Lund Hansen 2003. Abb. 18: 2)

16 Megkockáztatható, hogy a Kárpát-medencei szarmata barbarikum állatokkal díszített római import tárgyai közül (a terra sigillaták kivételével) a kecskeábrázolásosok vannak jelen a legnagyobb számban.

122