Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
Bollók Ádám Ha e rajzokat nem is, a temető leleteit Jósa figyelemreméltó gyorsasággal, még a millennium évében közzétette. Ezek között a legérdekesebb, s a későbbi kutatásban is a legnagyobb figyelemben részesített lelet kétségtelenül a május 16-án napvilágra került 8. sír tarsolylemeze (I. kép 1.) volt,3 melynek első kézbevétele saját bevallása szerint már Jósa számára is különös örömet okozott. S habár ez az öröm ekkoriban főként az újonnan ismertté vált temetőt biztosan keltező leletnek szólt, s így még elsősorban a bezdédinek a korábban ismertté vált lemezekkel való hasonlóságát emelte is ki a publikáló (Jósa 1 896a.), az idők folyamán egyre nyilvánvalóbbá váltak a bezdédi példány egyedi vonásai a X. századi régiségek között, még ha maga a tárgytípus, azaz a bőrtarsoly előlapját díszítő fémlemez máig a X. századi Kárpát-medencei tárgyi hagyaték egyik legismertebb vezérlelete maradt. A bezdédi darab kétségtelen egyedisége nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy bár az előkerülése óta eltelt több mint egy évszázad alatt a lemezzel kapcsolatos kérdések egy része tisztázódott,4 az összehasonlító anyag pedig többszörösére nőtt5 - mégis, a tárgy díszítőrendszeréről talán több elmélet született a szakirodalomban, mint a X. századi Kárpát-medencéből ismert bármely más régészeti emlékről. A lemez Habár az eredeti közlemények tanúsága szerint Jósa - feltehetőleg a korábban publikált tarsolylemezek általános jellemzőitől vezéreltetve - még aranyozott ezüstnek vélte a bezdédi tarsolydíszt (Jósa 1896a., Hampel 1900. 601.), néhány évtized múltán Fettich Nándor ezt helyesbítve már „vörösréz bádogként” hivatkozott a tárgyra (Fettich 1931. 53., Fettich 1933. 387., Fettich 1935. 12., Fettich 1937. 89.). Ez utóbbi tényt megerősítette a közelmúltban elvégzett anyagvizsgálat is, melynek eredménye szerint a lemez alapanyaga igen nagy tisztaságú (mintegy 97-98%) vörösréz.6 Azaz már nyersanyagát tekintve is igencsak egyedinek számít a Kárpát-medencei X. századi régészeti emlékek között. Nem számít teljesen tipikusnak a kalapált lemezen7 látható díszítés kialakítása sem. A díszítés körvonalait - a korabeli Kárpát-medencei gyakorlatnak megfelelően - előkarcolták, ám az így keletkezett mintán a lemélyedő vonalakban csak helyenként vehető ki, hogy az ötvös 3 4 5 6 A tárgy első közlése: Jósa 1896. 398., jó minőségű fekete-fehér fotón: Fettich 1937. Taf. XL1X., színes fotón: Fodor 1996. 182-184., 1-4. kép, legutóbb rajzban: Istvánovits 2003. 208. 8. tábla 19. így a használat módja, amelyről egy korábbi hibás megfigyelésre alapozva Jósa 1896. 398—400. sem rendelkezett pontos elképzelésekkel. Később maga is hozzájárult e tévedés helyesbítéséhez: Jósa 1900. 222-223., Fettich 1931.53-56., és 37. kép éppen a bezdédi lemez példáján mutatta be a használat módját. 1896-ban Jósa A. még csak a szolyvai (ma: Szvaljava, UA), a galgóci (ma: Hlohovec, SK) és a tarcali tarsolylemezeket idézhette a bezdédi lelet párhuzamaként, mára a tarsolylemezek száma 26-ra nőtt (a tárgytípus listáját 25 darabbal Révész 1996. 144-153. állította össze; listájáról törölnünk kell a rétközberencsi példányt, amely nem tarsolylemez töredéke - erre lásd alább -, illetve ki kell egészítenünk az azóta előkerült két újabb példánnyal: Bugyi, Báránd-Belterület). A lemez hátoldalán három mérési pontot jelöltünk ki: Cu Au Sn Sb Pb Zn Ni Fe Cr Bi S Se* 1.97,386% 0,018%0,064% 0,318% 0,051% 0,035% 0,019% 0,046% 0,019% 0,336% 1,636% 2.96,194% 0,023%0,058% 0,147% 0,048% 0,037% 0,015% 0,041% 0,017% 0,392% 2,965% 3.98,847% 0,016%0,059% 0,235% -0,043% 0,020% -0,012% 0,412% 0,223% 4 ** 46,416%51,838% 0,036% 0,113% 0,538% 0,578% 0,028% 0,147% -0,075% -* Felületi mérésről lévén szó a szelén nyilvánvalóan az előkerülés utáni időszakban, valamely restaurációs anyag maradványaként került a tárgyra. ** Egy további mérési pont a lemez tűzaranyozott előoldalán volt. 7 A lemez magassága: 13,58 cm; legnagyobb mérhető szélessége: 15,1 cm (a lemez legnagyobb szélessége a törött részen lenne, itt ma 13,3 cm); vastagsága: 0,05 cm; tömege: 66,1 g. Jobb oldalából egy kb. 4,0x2,1 cm-es; míg bal felső sarkából egy 2,5x1,35 cm-es darab kitörött és elveszett. A tárgyon ezek mellett számos kisebb lyuk is keletkezett (0,1x0,1 cm - 0,6x0,3 cm), míg jobb oldalon alul egy 4,1 cm hosszú repedés húzódik végig. 90
