Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés szerepe a régészeti kutatásokban

Bácskái István a beruházás finanszírozójának elvégeztetnie még akkor is, ha a tervezési időszakban ez némi költ­ségnövekedést eredményez. Sok kellemetlenséget és bosszúságot takaríthatna meg vele minden ér­dekelt fél. A feltárási munkák közben felmerülő plusz költségek és határidőt módosító nem várt ese­mények nagyon meg tudják nehezíteni a feltáró intézmény és a beruházó korrekt együttműködését. A beruházási kedv növekedésével, a megmozgatandó föld mennyiségével párhuzamosan a régészet eszközei és munkamódszerei - alkalmazkodva a szűk határidőkhöz - látványos fejlődésen mentek keresztül. A jelentősnek tekinthető változások közé sorolhatjuk többek között azt, hogy az ÉRD (előzetes régészeti dokumentáció) készítésénél nagyobb tért nyert a geofizikai kutatás, a mű­szeres leletfelderítés, valamint a geodéziai mérésekben megjelent a centiméteres pontossággal mű­ködő, valósidejű GPS. Néhány - erősen a beruházók érdekeit képviselő - törvénymódosítás nem könnyítette meg a régészet helyzetét. Sajnálatos módon ezeket a törvényeket olyan emberek hoz­zák, akik a régészeti munkajellegét és módszereit nem ismerik testközelből. A régészeti leletekkel legfeljebb a múzeumok tárlóiban találkoznak, és vallják azt, hogy a könyvtárak székein ülve meg lehet állapítani azt, hogy hol vannak a lelőhelyek és érdemes-e azokat feltárni. Vajon ki tudja azt megmondani, hogy a sokadik jellegtelennek tűnő gödör nem rejt-e valamiféle értékes leletet? Le­het, hogy nagy igyekezetünkben olyan objektumokról mondunk le, amelyek felülírhatják az eddigi régészeti kutatásokat és irányt mutathatnak az eljövendő korok régészeinek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a múlt hagyatéka a jövő öröksége! Gondolkodjunk felelősségteljesen! A megszigorított anyagi feltételek miatt az ásót felváltották a nagy teljesítményű földmunkagépek. Valójában a ne­hézgépekkel elvégzett földmunka nem régészeti kutatási módszer, hanem építőipari kivitelezés. Ter­mészetesen szűk határidők közé szorítva kényszerűségből kompromisszumot kellett/keil kötni, és kénytelenek vagyunk igénybe venni a rövid idő alatt nagy földtömeg eltávolítására alkalmas mun­kagépek segítségét. A nem nagyfelületűnek tekintendő beruházásoknál megszokott gyakorlat szerint a megelőző feltárást a legtöbb esetben nem előzi meg az ÉRD készítése, hiszen az altalajig történő humuszolás során - ha nem semmisül meg közben - remélhetőleg úgyis elő fog kerülni minden régészeti objek­tum. A beruházó számára előnyös a feltárási költségek csökkentése, viszont számos kétely merül­het fel a kutatóban, hogy vajon mennyi és milyen jellegű régészeti információt veszíthet el ilyenkor. A szántott réteg tartalmaz régészeti korú tárgyakat, hiszen a felszínről gyűjtött cserepek szóródása alapján határozzuk meg a lelőhely korszakát és vélt kiterjedését. A szűkös határidők és a beruházók által biztosított igen szerény anyagi lehetőségek mellett gyors és olcsó megoldásokat kell keresnünk ahhoz, hogy a lehető legkevesebb információt veszítsük el a földmunkák során. A régészeti leletek speciális csoportját alkotó fémleletek megmentéséhez a kézi fémkereső készülékkel végzett műszeres leletfelderítés lehet a legkézenfekvőbb módszer. A kincskeresők ha­mar rájöttek ezeknek a detektoroknak a hasznosságára, és anyagi előnyök reményében régészeti le­lőhelyeket dúltak fel a szakemberek nem kis bosszúságára. Talán innen ered a régészet merev ellen­állása a fémkereső készülékkel szemben. Pedig nem az eszköz a hibás, hanem az, aki akarva-akarat­­lanul rossz és tudománytalan célra fordítja azt. A fémkereső a régészetnek fontos segítőjévé válhat a használatára vonatkozó megfelelő módszertan kidolgozásával, a készülék technikai paramétereinek figyelembe vételével, és azok helyes alkalmazásával. Igyekszem itt - a teljesség igénye nélkül - be­mutatni a fémkereső detektor használatát a régészeti kutatásokban. A mélykereső műszerekre pusz­tán azért nem térek ki, mivel alkalmazásuk során a mélyen lévő tárgyakért nagy gödröket kell mé­lyítenünk, így a műszer használatával megsemmisítjük a kontextusokat. Minket pedig a legkisebb roncsolással elvégzett előkutatás kell, hogy motiváljon. A kézi fémkereső műszer részletes működési elvére nem térek ki, inkább a műszeres lelet­felderítés módszertanára helyezem a hangsúlyt. A hatékony használathoz elengedhetetlen néhány 486

Next

/
Oldalképek
Tartalom