Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
A 2010. október 11-14. között Nyíregyházán és Szatmárnémetiben megtartott Vándorló és letelepült barbárok a kárpáti régióban és a szomszédos területeken (I-V. század) Új leletek, új értelmezések című nemzetközi régészeti konferencia anyagai - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés szerepe a régészeti kutatásokban
Bácskái István a beruházás finanszírozójának elvégeztetnie még akkor is, ha a tervezési időszakban ez némi költségnövekedést eredményez. Sok kellemetlenséget és bosszúságot takaríthatna meg vele minden érdekelt fél. A feltárási munkák közben felmerülő plusz költségek és határidőt módosító nem várt események nagyon meg tudják nehezíteni a feltáró intézmény és a beruházó korrekt együttműködését. A beruházási kedv növekedésével, a megmozgatandó föld mennyiségével párhuzamosan a régészet eszközei és munkamódszerei - alkalmazkodva a szűk határidőkhöz - látványos fejlődésen mentek keresztül. A jelentősnek tekinthető változások közé sorolhatjuk többek között azt, hogy az ÉRD (előzetes régészeti dokumentáció) készítésénél nagyobb tért nyert a geofizikai kutatás, a műszeres leletfelderítés, valamint a geodéziai mérésekben megjelent a centiméteres pontossággal működő, valósidejű GPS. Néhány - erősen a beruházók érdekeit képviselő - törvénymódosítás nem könnyítette meg a régészet helyzetét. Sajnálatos módon ezeket a törvényeket olyan emberek hozzák, akik a régészeti munkajellegét és módszereit nem ismerik testközelből. A régészeti leletekkel legfeljebb a múzeumok tárlóiban találkoznak, és vallják azt, hogy a könyvtárak székein ülve meg lehet állapítani azt, hogy hol vannak a lelőhelyek és érdemes-e azokat feltárni. Vajon ki tudja azt megmondani, hogy a sokadik jellegtelennek tűnő gödör nem rejt-e valamiféle értékes leletet? Lehet, hogy nagy igyekezetünkben olyan objektumokról mondunk le, amelyek felülírhatják az eddigi régészeti kutatásokat és irányt mutathatnak az eljövendő korok régészeinek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a múlt hagyatéka a jövő öröksége! Gondolkodjunk felelősségteljesen! A megszigorított anyagi feltételek miatt az ásót felváltották a nagy teljesítményű földmunkagépek. Valójában a nehézgépekkel elvégzett földmunka nem régészeti kutatási módszer, hanem építőipari kivitelezés. Természetesen szűk határidők közé szorítva kényszerűségből kompromisszumot kellett/keil kötni, és kénytelenek vagyunk igénybe venni a rövid idő alatt nagy földtömeg eltávolítására alkalmas munkagépek segítségét. A nem nagyfelületűnek tekintendő beruházásoknál megszokott gyakorlat szerint a megelőző feltárást a legtöbb esetben nem előzi meg az ÉRD készítése, hiszen az altalajig történő humuszolás során - ha nem semmisül meg közben - remélhetőleg úgyis elő fog kerülni minden régészeti objektum. A beruházó számára előnyös a feltárási költségek csökkentése, viszont számos kétely merülhet fel a kutatóban, hogy vajon mennyi és milyen jellegű régészeti információt veszíthet el ilyenkor. A szántott réteg tartalmaz régészeti korú tárgyakat, hiszen a felszínről gyűjtött cserepek szóródása alapján határozzuk meg a lelőhely korszakát és vélt kiterjedését. A szűkös határidők és a beruházók által biztosított igen szerény anyagi lehetőségek mellett gyors és olcsó megoldásokat kell keresnünk ahhoz, hogy a lehető legkevesebb információt veszítsük el a földmunkák során. A régészeti leletek speciális csoportját alkotó fémleletek megmentéséhez a kézi fémkereső készülékkel végzett műszeres leletfelderítés lehet a legkézenfekvőbb módszer. A kincskeresők hamar rájöttek ezeknek a detektoroknak a hasznosságára, és anyagi előnyök reményében régészeti lelőhelyeket dúltak fel a szakemberek nem kis bosszúságára. Talán innen ered a régészet merev ellenállása a fémkereső készülékkel szemben. Pedig nem az eszköz a hibás, hanem az, aki akarva-akaratlanul rossz és tudománytalan célra fordítja azt. A fémkereső a régészetnek fontos segítőjévé válhat a használatára vonatkozó megfelelő módszertan kidolgozásával, a készülék technikai paramétereinek figyelembe vételével, és azok helyes alkalmazásával. Igyekszem itt - a teljesség igénye nélkül - bemutatni a fémkereső detektor használatát a régészeti kutatásokban. A mélykereső műszerekre pusztán azért nem térek ki, mivel alkalmazásuk során a mélyen lévő tárgyakért nagy gödröket kell mélyítenünk, így a műszer használatával megsemmisítjük a kontextusokat. Minket pedig a legkisebb roncsolással elvégzett előkutatás kell, hogy motiváljon. A kézi fémkereső műszer részletes működési elvére nem térek ki, inkább a műszeres leletfelderítés módszertanára helyezem a hangsúlyt. A hatékony használathoz elengedhetetlen néhány 486
