Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Művészettörténet - Madár Ximena: A nyíregyházi Bessenyei-szobor
A nyíregyházi Bessenyei-szobor Bár Kallós szobortervét elfogadták, a kivitelezendő alkotás nem követte hűen a pályázatra benyújtott modellt, ugyanis a közgyűlés szükségesnek találta pár módosítás végrehajtását, amelyet a szobrászművésszel kötött szerződésben ekképpen rögzítettek: „ 1.) A karokat a művész mintája végleges kidolgozásakor oly kép he[lyezze] el, hogy a bal kar ne legyen a könyökben meghajlott jobb karba fjűzjve, hanem annak inkább támasztékául szolgáljon s ne az egész tenyér támassza az arczot — hanem a kéznek legfeljebb két ujja. 2. ) Arczbeli hasonlatosság tekintetében ragaszkodjék a művész azon állítólag Bessenyeit ábrázoló arczképhez, mely a tud. akadémia képtárában őriztetik. 3. ) A szobor talapzatát készítse bárok stylben — körülbelül akként mint a minő alakban az a Donáth Gyula szobrász által készített szoborterven látható. ”H A szerződés egy igen érdekes pontot is tartalmaz: ,ylmennyiben pedig a törvényhatóságnak jelenleg a Bessenyei szobor alapban 14000frt áll rendelkezésére, az alispán felhatalmaztatik a vármegye háza homlokzatán lévő két üres fülkébe szánt Szabolcs vezér és Szt. István 2 méter magas szobrának - Kallós Ede szobrász által megajánlott egyenként 500frtnyi árban való megrendelésére. ” A vármegye „elviekben” már 1892-ben elhatározta, hogy a vármegyeház homlokzatán lévő két üres fülkébe Szabolcs vezér és Szent István szobrát helyezteti el, ám az anyagiak eddig megakadályozták ennek a tervnek a kivitelezését. A két szobor 1897-re elkészült, de a vármegyeháza az elküldött alkotások közül csupán az egyiket - Szent István szobrát - vette át. A másik, Aba Sámuelről készült szobrot - mivel nem ez volt a megállapodásban (a művész félreérthette a feladatot) - a vármegye nem vette át. A szobor végül elkészült és a helyére került. Ezt bizonyítja egy 1898-as keltezésű utalvány, mely szerint a szobrászművésznek a fehér kőből kifaragott Szabolcs vezér szobráért a Bessenyei-szoboralapból 500 forintot utaltak ki.14 15 1898. júniusára a Bessenyei-szobor gipszmintája már elkészült, csupán az öntés volt hátra. A leleplezési ünnepély időpontját október 10-re tűzték ki, azonban közbejött Erzsébet királynő meggyilkolása, a nemzeti gyász. így a szoboravatást a következő év tavaszára halasztották. 1899. május 9-én került rá sor. A Magyar Királyi Testőrség, a Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság egyaránt képviseltette magát. A beszédek és koszorúzás után dr. Jósa András megnyitotta a vármegyei múzeumot, ezek után bankettet tartottak, a színházban pedig díszelőadást rendeztek.16 A szobor elnyerte a közönség tetszését, és a szakma is elismerően nyilatkozott róla: „Van pátosza a Bessenyei-szobornak, lendületes és hatásos pátosza, csakhogy ez a pátosz nem a modellé, hanem az ércbeli formáké. Nem a modell teátrális beállításából, hanem plasztikai tömegek harmóniáiból szólaltatták meg ezt az ódát a nagy gárdistáról, hajporos udvari dámák szemefényéről, magyar kultúrának rengeteget irtó [sic!] bajnokáról. Minden benne van a Kallós modern szemmel megstilizált nemes barokkjában. Az első vázlaton még valami dantoni pose-t látunk; ez sem ágáló, plasztikán kívüli pose, hanem erősen összetartott formákból nőtt ki tömbszerűen, az anyaggal szervesen. De a kész szoborról ez is elmaradt, a művész egyszerűbb momentumot talált Bessenyei nőiesen szelíd egyéniségének jellemzésére. Erről az egyszerű és igénytelen szoborról pedig kiderült, hogy legjobb emlékszobra ennek a rossz-szobrú országnak.'" (Bárdos 1908. 73-82.) 14 SzSzBML IV.B. 402. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának iratai, 1872— 1950. 17 Bgy/1896. 15 SzSzBML IV. B. 411. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánjának iratai, 1870-1950. 16974/1898. 16 Nyírvidék XX: különkiadás 1899. május 9. 1-4. 315
