Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Helytörténet - Bene János: Nyírbátori honvédek és nemzetőrök 1848-1849-ben
Bene János A fenti 28 újonc közül 13-an a Nyíregyházán 1848 novemberében megszervezett 43. honvédzászlóaljhoz kerültek, egy újonc pedig a híres 6. Württemberg huszárezred újonca lett. 1848. november 24-én a Szatmár vármegyei Désnél Katona Miklós őrnagy jórészt nemzetőrökből álló serege súlyos vereséget szenvedett Karl Urban császári-királyi alezredes csapataitól, és szégyenletesen hazafutott. E nemzetőrök között volt a szabolcsi első nemzetőr zászlóalj is Eötvös György őrnagy parancsnoksága alatt. A megyét immár közvetlenül fenyegető veszedelem miatt a december 4-én megalakult Szabolcs vármegyei Honvédelmi Bizottmány még aznap elrendelte, hogy a bátori és nádudvari járásból 1200 nemzetőrt Bátorba vonjanak össze, és ott egy új nemzetőr zászlóaljat alakítsanak meg. A fegyverzet dolgában úgy rendelkeztek, hogy Wittich Mihály postamestert bízták meg 1000 lándzsa beszerzésével. Wittich Mihály a lándzsacsúcsokat a helybeli és környékbeli kovácsoknál rendelte meg, Szilcz Ferenc esküdt pedig Ligetalján az 1000 lándzsanyelet készíttette el. „Addig is azonban, míg e lándzsák elkészülnének, a szükséges védelmi erő kiindítása fel nem függeszttethetvén. A kirendelt nemzetőrök bármi kapható fegyverrel, s legalább is vasvillával lesznek elláttandók” - olvashatjuk a Honvédelmi Bizottmány határozatában.17 Ezen új nemzetőr zászlóalj a megyei Honvédelmi Bizottmánytól - annak december 7-iki ülésén - a 2. nemzetőrzászlóalj hadrendi számot kapta. Az alakulat parancsnokává Kálnoky Antal századost szerette volna a megyei Honvédelmi Bizottmány kineveztetni az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal. Addig is, amíg az iratok a maguk útját járták, Kálnoky Antal százados (aki a Nyíregyházán felállított 43. honvédzászlóalj első századának parancsnoka18) elutazott Bátorba, első jelentését 1848. december 6-án már onnan keltezte. Azt írta, hogy megtette az intézkedéseket a hozzá küldött nemzetőrök orvosi vizsgálatával és ellátásával kapcsolatban. Schönwald Zsigmond bátori orvossal fiók-kórházat állítottak fel, Mandel Izsák pékmesterrel szerződést kötött a kenyér szállítására, Mandel Ábrahám kereskedőtől 15 font (7,5 kilogramm) puskaport vett át a szolgálat ellátására és a gyakorlatozásra. Kálnoky százados intézkedéseit a megyei Honvédelmi Bizottmány december 7-iki ülésén jóváhagyta, Schönwald Zsigmondot pedig a zászlóalj orvosává nevezte ki.19 A zászlóalj továbbra is Bátorban maradt, majd 1848^49 fordulóján immár Vay Ferenc őrnagy20 parancsnoksága alatt az észak felöl betört Franz Schlik császári-királyi tábornok serege ellen vonult, de ütközetbe nem került. A tokaji átkelőt őrizték, majd 1849 tél végén a zászlóaljat hazabocsátották. 1849. április 24-én az országgyűlés újabb 50.000 újoncot ajánlott meg. A vármegyébe május 8-án érkezett meg az újoncozási osztály rendelete, mely szerint most 867 újoncot kellett kiállítaniuk. Május 15-től lehetett az újoncokat a nyíregyházi tartalék parancsnokságra irányítani. A vármegye e második kivetést is gyorsan szétosztotta a települések között. Bátorra 13 újonc jutott, akik közül az Avatójegyzékekben 11 név maradt fenn, 10 bátori születésű és egy Bereg vármegyei újonc. Név Avatás éve, napja Életkora Vallása Mestersége Polgári állása Magassága (láb, hüvelyk, vonal) Megjegyzés Ari Mihály 1849. jún. 4.21 református nőtlen 5.0.0.Bátorért Bródi Antal 1849. jún. 4.22 katolikus nőtlen 5.1.1.Bátorért Demeter György 1849. máj. 22.20 katolikus nőtlen 5.0.3.Bátorért Garai Pál 1849. jún. 4.21 református nőtlen 5.1.1.Bátorért 17 SzSzBML IV. B. 102. 1. köt. Közgyűlési jegyzőkönyv 1171. sz. 18 Életrajzát lásd Bona 1988. 303., Bona 2008/09. 532. 19 SzSzBML IV. B. 102. 49. cs. 84. db. 1849. 20 Életrajzát lásd Bona 2000. 698. 300
