Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - L. Nagy Márta: A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról
A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról remű, félgömbös testű tállal. A tál itt már a Füzesabony kultúra fiatalabb szakaszára datálja a sírt (Szathmári 1997. 68. Abb. 12: 1-3.). A 26., 27., 46. és 48. sír leletanyaga annyiban különbözik az előző sírokétól, hogy itt már nem függőlegesen kannelúrázott és futóspirálos díszítésű, hanem turbántekercses bögrék, korsók vannak. A tálak kialakítása is megváltozik: árkolt, hegyes(ebb) bütykökkel tagoltak. A kisebb bütykös típusú tálak Megyaszón а В fázisban már megjelennek (71. sír), majd a B/C-C fázisra datált sírokból kerülnek elő (89., 139. és 140 sír: Schalk 1994. Abb. 13: 1., Bóna 1975. Taf. 174: 17., Taf. 177: 1., 5.). Füzesabony-Kettőshalmon a Füzesabony kultúra fiatalabb fázisára datálva (Szathmári 1997. 68. Abb. 12: 1., Abb. 13: I.), valamint Pusztaszikszón a 11a., illetve a 16a. sírban (Kőszegi 1968. Taf. XXII: 2., 4.) szintén megjelennek. Álla. sírban turbántekercses bögrével együtt. Nagyobb, hegyes bütykös változataik turbántekercses edényekkel kombinálva megtalálhatóak Golopon a 2. sírban (Bóna 1975. Taf. 194: 1-3.), Emőd-lstvánmajor 2. és 6. sírban, Mezőkeresztes-Keresztespüspöki 1. sírban, Mezőkeresztes-Csincse-tanyán (Koós 1991. I. kép I., 6., 7. kép 1., 8. kép 5.). Publikálójuk ezeket a Füzesabony kultúra fejlett fázisára datálta (Koós 1991.59.). Mezőkeresztes és Ernőd mellett Tiszapalkonyáról (Kovács 1979. 4. ábra 7.) ismerünk olyan sírt, ahol turbántekercses bögrék, illetve korsók társaságában helyezték el az ilyen típusú tálakat éppen úgy, ahogyan Tiszadob esetében. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Tiszadobon feltárt temetőrészlet sírjai a Füzesabony kultúra életének nem egy, hanem legalább két periódusát lefedik. Az első sírok még a kultúra idősebb fázisára datálhatok, párhuzamaik főként a hernádkaki, megyaszói temetők sírjainak edényei közül kerülnek ki. Edénytípusainak egy része még a Füzesabony kultúrát területünkön megelőző Hatvan kultúrára mutatnak vissza. A következő fázis (B, B-C) szintén képviselve van a 10., 17., 22., 23. 32., 33., 39. sírok leletanyagával. Talán kicsit fiatalabbnak tekinthető a 46. és 48. sír, melyeknek mellékleteihez hasonló edényeket főként Füzesabony-Kettőshalomról, Emőd-Istvánmajorról vagy Mezőkeresztes-Keresztespüspökiről ismerünk. A C periódus igazán jellegzetes edényei - így például a Pusztaszikszón vagy Gelejen megtalálható kései jellegű bögre- és korsótípusok (Kemenczei 1979. Taf. 1:3., 13., Taf. 11:2., 19., Taf. IX: 17., 20., Kőszegi 1968. Taf. XV: I., Taf. XVIII: 5.)-már hiányoznak az általunk feltárt sírok leletanyagából. Irodalom Bader 1978. Tiberiu Bader: Epoca bronzului in nord-vestul Transilvanei. [Die Bronzezeit in Nordwestsiebenbürgen.] Disertation, Bucure$ti 1978. Bóna 1975. István Bóna: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Akadémiai Kiadó, Budapest 1975. Bóna 1993. Bóna István: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Monográfiája 1. Szerk. Cservenyák László. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Nyíregyháza 1993. 63-137. Dani 2001. Dani János: Kora bronzkori sírok Tiszakeszi-Szódadombról (Pap-tanya). [Early Bronze Age burials from Tiszakeszi-Szódadomb (Pap-tanya).] Osrégészeti Levelek 3. 2001.32-34. Dani-Máthé-Szabó 2003. 25
