Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Igor Prohnenko — Volodimir Mojzsesz — Mária Zsilenko A szelvény központjában 1 m mélyen, az építkezési törmelék alatt egy 1,25 m mély gödör körvonalai rajzolódtak ki. Alsó részébe a vár oldalfala vágódik be, betöltésében cserepekkel és állatcsontokkal. Elsősorban korongolt fazekak töredékeiről van szó (XIII. tábla). Jól iszapoltak, apró szemű homokkal soványítottak, szürkék. Peremük erősen profilállt, néha „mandzsettás”, lekerekített vagy benyomott díszítésűek. Válluk magas, testük ovális vagy kerekded. XVI. századi keltezésüket (Ui.icny 2004.) I. Ferdinánd (1526-1564 ) 1553-ban Körmöcbányán veretett érméje (súlya 0,51 g) (32. kép 6., XIV. tábla 21.) is megerősíti. A szelvény kerámiája két csoportra osztható. Az első, a szelvény felső rétegeiből származó csoport megegyezik a gödör tartalmával. A második csoportba korongolatlan cserepeket soroltunk, melyek az alsó, világosbarna rétegből származnak és morfológiai sajátosságaik alapján a Kr. e. II. évezredre datálhatok. A szelvény további leletanyagát vasszögek, díszített bronzlemez, számszeríjhoz való nyílhegyek, muskétagolyók és I Ferdinánd 1555-ben Körmöcbányán veretett érméje (súlya 0,45 g) képezték (32. kép, XIV. tábla). A kovászói vár ásatásának eredményeit összegezve: történetét két periódusra oszthatjuk. A terület első lakosai a Kr. e. II. évezred folyamán telepedtek meg. A második szakasz a vár építőivel hozható kapcsolatba. A feltárása során előkerült leletanyag teljes egészében XVI. századi. 32. kép Kovászó, leletek az I. szelvényből Fig. 32 Kvasovo, finds from sector I A beregszentmiklósi vár 2010-ben a beregszentmilósi (Munkácsi járás) várkastély területén folytattunk feltárást. A települést a XIV. század végétől a Perényiek ősei birtokolták. Zsigmond király 1403-ban kelt oklevelében megengedte Perényi Imrének, hogy Szentmiklóson erődített kastélyt építsen. A XVII. század második felében a szentmiklósi birtok a Rákócziakra szállt. II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata nyomán a lengyel hadak a kastélyt feldúlták. A Zrínyi-féle összeesküvés bukása után, 1666-ben itt rejtőzött el I. Rákóczi Ferenc. A kastély később Homonnai Drugeth György özvegye, Eszterházy Mária kezén volt. 1669-ben Lipót király beleegyezett, hogy a Rákóczi család a szentmiklósi uradalmat az Eszterházy családtól 65.000 tallérért átvehesse. 226
