Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Mária Zsilenko: Kárpátalja középkori és kora újkori várainak kutatása
Igor Prohnenko — Volodimir Mojzsesz — Mária Zsilenko A kápolna nyugati részében a kutatóárok betöltésében néhány mázas edénytöredéken és építési törmeléken kívül 0,1-2 m között megbolygatott emberi csontvázakra bukkantunk. A réteg jellegéből kiindulva sajnos lehetetlen megállapítanunk a kápolna építésének idejét és rekonstruálnunk a műemlék stratigráfiáját az adott részen. Az előkerült leletek alapján Kankó történetét a következő szakaszokra bonthatjuk. A vár területének első betelepítése a Kr. e. XIV-XI1. századra tehető, amikor a Sztanovo kultúra hordozói foglalták el a menedékül szolgáló természetes magaslatot. Késő bronzkori erődítésre utaló nyomokat nem találtunk a középkori építkezési munkálatok pusztításai miatt. A kőerődítmény felhúzása a XIV. század közepére tehető, ami ellentmond a történeti kutatásban általánosan elfogadott jóval korábbi dátumnak. A régészeti leletek alapján megállapított keltezés egyezik a korabeli Európában fennálló helyzettel, ahol a XIII század közepétől erődök sokasága épült (Slivka-Vallasek 1991.). E folyamat nem véletlen: elsősorban a mongol-tatár betörések hullámával hozható kapcsolatba. Nem kétséges, hogy az erődítmények vonalának kiépítéséhez erős központi államszervezetre és jelentős befektetésekre volt szükség, amiről a Magyar Királyság perifériáján a XIII. század végéig nem beszélhetünk. Kankóvár erődítményrendszerének renoválására a XVI. században került sor. Meg kell jegyeznünk, hogy a vár középkori horizontjainak leletanyaga viszonylag szegényes, ami kétségessé teszi jelentőségét, mint a Perényi család rezidenciája (uradalmuk központjául Nyalábvár szolgált). Ugyanakkor nem zárhatjuk ki területén a ferences rendi kolostor működését. Nem találtuk régészeti bizonyítékait a vár gyakori ostromainak, romlásának kérdése ugyancsak nyitva maradt. A királyházai vár Nyalábvár (6-8. kép) kutatása ugyancsak 2007-ben vette kezdetét. A vár Királyháza község (Nagyszőlősi járás) nyugati peremén helyezkedik el egy meredek hegy (magassága 52 m) tetején. Az erőd trapéz formájú, 52x47 m, a magaslat északkeleti részét foglalja el. A vár központi részétől 30 m-re húzódott a második védelmi vonal, egy négyszögletű építménnyel képviselve. A belső vártól északkeletre ék ala-6. kép Királyháza-Nyaláb vára Fig. 6 Korolevo-Nyaláb Castle kú, 10,15x9,65 m-es őrtorony magasodik (9. kép). Nyaláb először 1262-ben szerepel az oklevelekben, de ekkor még csak egyszerű faépítmény volt Felszász falu határában (Királyháza első megnevezése). Ugocsa eredetileg erdőispánság volt, a magyar királyok gyakran vadásztak erdőségeiben, s az itt épült „domus regalisban” szálltak meg. A XIII század végére Nyaláb vára az egykori vadászházból az ugocsai királyi uradalom központjává vált. 208
