Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - L. Nagy Márta: A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról

A Füzesabony kultúra sírjai Tiszadobról A feltárás körülményei 2011. február 22-én Simon Miklós építésvezető értesítette a Jósa András Múzeumot, hogy a kastély pincéjében talaj szintsüllyesztés közben edénytöredékeket és csontokat találtak. Mint el­mondta, valószínűleg egy sír foltját is megfigyelték. Másnap kimentünk a helyszínre, ahol a pincé­ben (az épületrész alatt húzódó Ny-K hossztengelyű pince korábban konyhaként funkcionált) a mű­vezető által mutatott helyen jól láthatóan kirajzolódott egy lekerekített sarkú téglalap alakú, sötét­barna betöltésű sírfolt. Mellette találtunk egy gödröt, melybe a munkások az előző napon talált cson­tokat tették. Az említett pince területén több sírt vagy objektumot nem találtunk, s ahol lehetett a pin­ce további részeit is megnéztük. Helyenként nem lehetett vizsgálódni, mert a szintet nem süllyesz­tették tovább. Itt az altalaj mindössze 10-20 cm-rel volt ajelenlegi, részben süllyesztett szinttől. To­vábbi régészeti jelenséget nem tapasztaltunk, s a munkások sem találtak további csontokat és csere­peket. Ha voltak is sírok, azokat a pince ásásakor megsemmisíthették. 2011. április 6-án újabb bejelentést kaptunk, hogy az Andrássy kastély délnyugati sarkánál ásott szervizakna ásásakor újabb sírt (3. sír) találtak. Ezt követően június 20-án mentünk ki a területre. Ennek oka az volt, hogy a kastély főbejá­ratának közelében - gyakorlatilag a bejárattal szemben, a kastély felé emelkedő dombos részen - egy, három különálló, de egybenyúló tűzivíztározó gödrét kezdték el ásni. A rézsűs falú tározók ter­vezett mélysége 3,4 m, belseje Ny-K-i tengelyű, 13,35x8,45 m. Ezen a területen további 26 objek­tumot tártunk fel, melyek között a Füzesabony kultúrához tartozó sírok mellett szkíta temetkezés, avar kori, késő középkori - kora újkori telepjelenségek, köztük egy földbe süllyesztett ház, illetve gödrök voltak. Július 15-én hívták ki ismét Tiszadobra a Jósa András Múzeum munkatársait, hogy a kas­télypark rekonstrukciójához kapcsolódóan, valamint az egykori kocsifelhajtó nyomvonalán vizsgál­juk meg a rétegeket, illetve az egykori nyomvonalat. A tűzivíztározó alja ekkor már le volt betonoz­va. Kiderült azonban, hogy a nyugati oldal közepén egy, a tervezettnél nyugatra hosszabb rámpát készítettek. Ennek bevágásban kevés embercsont került elő. Egy további váz csontjait lehetett meg­figyelni a szelvény északnyugati sarkában. Utóbb kiderült, hogy a koponyát a gép elvitte. Ez utób­bi úgy fordulhatott elő, hogy a rézsű kialakításakor a megkutatottnál 0,5-1 m szélességben kijjebb ásták a tározó gödrét. Szeptember 15-én kezdtek el a tüzivíztározóhoz egy kb. 30 m hosszú, 1,6 m széles, több mint 2 m mély bekötést alakítani ki L alakban. Ennek nyugat-keleti irányban futó részén nem tapasz­taltunk régészeti jelenséget. A kanyarnál 90 cm mélységben gázvezetékre ástak rá. Ennek tisztítása­kor emberi csontok - mint kiderült karcsont töredékek - láttak napvilágot. A gázvezeték árka meg­semmisítette a D-E tájolású sírnak a medencétől fölfelé eső részét (33. sír). Szeptember 27-én zsírfogó akna építését kezdték meg a kastély nyugati főbejárata és délke­leti tornya által közrezárt részen, közvetlenül a fal mellett. Itt másnap kibontottunk egy sírt. A kastélyrekonstrukcióhoz kapcsolódóan októberben egy szennyvíztisztítót kívántak telepí­teni a kastélyparkban, a tüzivíztározótól délre, illetve a szeptember 15-én megkutatott szennyvízcsa­tornától keletre. Itt további 7 objektum, köztük 5 sír került elő. A kastélyfelújítás során tervbe vették egy nagyobb méretű parkoló kialakítását a főbejárat közelében lévő kollégium területén. Ennek kivitelezésére 2013-ban került sor. Februárban egy kis­méretű szelvényt nyitottunk nagyjából a leendő parkoló közepén, az egykori kollégiumi épület alatt, egyfelől azzal a szándékkal, hogy megállapítsuk, érint-e a tükörfelület kialakítása régészeti jelensé­geket, másfelől tisztázandó azt a kérdést, hogy a kb. 50 méterre, a tüzivíztározónál megtalált közép­ső bronzkori temető elnyúlik-e idáig. Az altalaj mintegy 190-220 cm mélyen volt. Ezen a szinten 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom