Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)
Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról
A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról 9. kép Korai iszlám senmurv ábrázolások 1: Cäl Tarhän (ÍR), stukkódísz (Cat. Paris 2006. Cat. No. 15. alapján), 2: Azraq al-STsän (HKJ), bazaltfaragvány (von Gladiss 2005. Abb. 11:9. alapján), 3. Qasr al-Hayr al-Garbí (SYR), freskódísz (Schlumberger 1939. Fig. 26. alapján), 4. Qasr al-Halläbät (HKJ), freskódísz (Bisheh 1993. Fig. 1. alapján), 5: ismeretlen lelőhelyü ezüstérme (ma: Bibliothéque National, Párizs) (Cat. Paris 2006. Cat. No. 208. alapján), 6. Bet Seän (ISR), üvegcsésze töredéke (Hadad 2005. Pl. 4: 91. alapján), 7: ismeretlen lelőhelyü festett üvegedény (ma: Corning Museum of Glass, USA) (Whitehouse 2008. Fig. 2. alapján), 8: ismeretlen lelőhelyű papirusztöredék, Egyiptom (ma: Museum für Islamische Kunst, Berlin) (Cat. Wien 1998. Nr. 25. alapján) Fig. 9 Early Islamic senmurv depictions 1: Cäl Tarhän (IR), stucco decoration (after Cat. Paris 2006. Cat. No. 15), 2: Azraq al-STsän (HKJ), basalt sculpture (after von Gladiss 2005. Fig. 11:9), 3. Qasr al-Hayr al-Garbl (SYR), fresco decoration (after Schlumberger 1939. Fig. 26), 4. Qasr al-Halläbät (HKJ), fresco decoration (after Bisheh 1993. Fig. 1), 5: silver coin, unknown provenance (today: Bibliothéque National, Paris) (after Cat. Paris 2006. Cat. No. 208), 6. Bet Seän (ISR), fragment of glass cup (after Hadad 2005. PI. 4: 91), 7: painted glass vessel, unknown provenance (today: Corning Museum of Glass, USA) (after Whitehouse 2008. Fig. 2), 8: papyrus fragment, unknown provenance, Egypt (today: Museum für Islamische Kunst, Berlin) (after Cat. Wien 1998. Nr. 25) Gyengíti ezt az érvelést egyrészt az, hogy több más korabeli állatábrázolást is az uralkodói xvaranah jelképeként értelmez a kutatás (így pl. a nimbusszal körülvett fejű vagy szalaggal körbekötött nyakú kost, vö. Ghirshman 1962. 229., Schmidt 1980a. 168., Kröger 1982. 140.), amelyek pedig viszonylag gyakran tűnnek fel a säsänida művészet nem-uralkodói reprezentációt tükröző profán alkotásain. Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy jelen ismereteink szerint nagy valószínűséggel a säsänida korra keltezhető senmurv ábrázolások egy csoportja szinte bizonyosan nem közvetlenül az uralkodóhoz köthető emlék, még ha bizonyos esetekben a rajtuk megjelenő senmurvok nem-uralkodói környezetben is szolgálhattak a hatalmi ideológia kifejezőeszközeként. Ezen nem-uralkodói csoportba tartozhat a fent felsorolt fémedények nagyobb része, hiszen a pavlovkai magas, talpas korsót (Nr. 1:7. kép l.)P. O. Harper jobb esetben is provinciális (Harper 1991.74-76., Harper 2006. 135— 136.), míg a Terek folyónál talált csészét (Nr. 7: 7. kép 5.) már biztosan perifériális (Harper 2006. 134-136.) műhelyben készült alkotásnak határozta meg. Szintén a provinciális kategóriába tartozhat az Ermitázs ismeretlen lelőhelyü korsója (Nr. 2: 7. kép 3.) (s áll ez a megállapítás a korai iszlám korból származó darabok többségére). Az edények mellett minden valószínűség szerint a nem-uralkodói csoportba sorolható a fentebb már szintén említett néhány vésett pecsét, a Foroughi gyűjtemény fibulája (2. kép 5.) (Ghirshman 1977. Pl. IX: 1 .)55 vagy a Corning Museum of Glass üvegmedalionja (N.N. 1965. 123., Nr. 13., Cat. Ann Arbor 1967. 149. Nr. 72., Cat. Bruxelles 1993.270. Nr. 119.). Szintén ebbe a csoportba tartozhatnak - amennyiben a kérdéses emlékek säsänida, s nem a valószínűbb korai iszlám kori keltezése felé hajiunk - a Cäl Tarhän lelőhelyen napvilágra került stukkópanelek (9. kép 1 ,).56 A fenti rövid felsorolás egy további szempontra is felhívja a figyelmet: arra, hogy a senmurv viszonylag későn tűnt fel a säsänida vizuális művészetben, ugyanakkor nem számított ott igazán 55 Talán szintén senmurvot ábrázol a gyűjtemény egy másik darabja: Ghirshman 1977. Pl. IX: 2. 56 A kérdéses darabok több múzeum, illetve gyűjtemény között szóródtak szét, így már az 1936-os ásatások előtt néhány a Philadelphia Museum of Art tulajdonába került: Thompson 1976.29. Pl. XXIII: 1., Kröger 1998. 325-326. Abb. 194., egy panel az Art Institute of Chicagóba: Pope-Ackerman 1938/VII. Pl. 177: F., s egy-egy további a Vignier Gyűjteménybe: Ghirshman 1962. Abb. 271., Londonba, a British Museumba: Cat. Bruxelles 1993. 152-153., Nr. IT, Cat. Paris 2006. 60. Nr. 15., illetve a berlini Museum für Islamische Kunstba: Cat. Berlin 1989. 583., 586., Nr. 4/71., Abb. 683., Gierlichs 1993. 59-60. Nr. 76. Az ásatásokról ismertté vált darabok többfelé szóródtak, ám ma csak az Iránban maradt lapok őrzési helye ismert: Muze-ye Melli-ye Irán, Teherán (egykor Muze-ye Irän-e Bästän): Thompson 1976. Pl. I V.3—4. 113
