A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Patay Pál: Rézkori raktárlelet Balkány-Ordastelepről és a rézkori raktárleletekről

Rézkori raktárlelet Balkány-Ordastelepről és a rézkori raktárleletekről 2 cm 4. kép Csákány kapakarja (Balkány-Ordastelep) a legtöbb Bradu változatú darab balta- és kapakarja nagyjából azonos hosszúságú) 21-22 cm, a 3. számúé kb. 26 cm lehe­tett. Utóbbi megfelel a Magyarországon talált példányok átlagos hosszának, míg az előbbiek a kisebb méretűek közé tar­toznak. 5 Úgynevezett mesterjegy egyik példányon sincs. A Jósa Múzeum mindhárom csá­kányát a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében röntgenflu­oreszcencia vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálat konklúziója szerint azok „nagy tisztaságú rézből készültek. Quantitative 99,8 % Cu mellett mindössze 0,45, 0,45, illetve 0,05 % Ag tartalommal." 6 Sajnos a vizsgálat As, Sb, Bi és Ni nyomelemek­re nem terjedt ki, pedig ezek a réz nyers­anyagféleségek (és származási hely) meg­határozása szempontjából jelentőséggel bírnak. Ennek ellenére nem tartjuk való­színűnek ezen nyomelemek előfordulását, és így bizonyára e csákányok is a stuttgar­ti laboratórium elnevezése szerint E 0 0 - és minden bizonnyal erdélyi eredetű - réz­ből készültek (JUNGHANS-SANGMEISTF.R­SCHRÖDER I960.). Nincs kétség afelől, hogy a há­rom csákánytöredék úgynevezett raktárle­letet (depót) alkot. Bár mindhárom csonk a jelen állapotában munkavégzésre alkalmatlan volt, mint újrafelhasználható nyersanyag birtoklójuk számára jelentős értéket képviselt, amelyet ő valamilyen oknál fogva elrejtett. Abb. 4 Hackenarm einer Hackenaxt (Balkány-Ordastelep) Rézkori raktárleletekről a szakirodalom nem egyszer adott hírt. Behatóbban azonban nem tette vizsgálata tárgyává, hogy összességüket, sajátságaikat tekintve nem vonhatók-e le következte­tések a rézkor társadalmára és gazdálkodására vonatkozóan. Rézkori raktárleletek a Kárpát-medencei és a balkáni rézművesség egész területén előkerül­tek, sőt azok perifériáján is, az Adriától a Dnyeperig, a Szudétáktól a Balkán-hegységig. Túlnyomó 5 A Prähistorische Bronzefunde sorozatnak a magyarországi rézleleteket ismertető kötetében (PATAY 1984.) felsorolt 38 Bradu változatú jászladányi típusú csákány hosszának átlaga 26,3 cm. Eltekintve egy 45,9 cm és két 17, illetve 17,6 cm hosszú pél­dánytól, a többi 35 példány mérete 20,6 és 33,3 cm között mozog. Utóbbiak átlaga 26,2 cm. 6 A Magyar tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének összefoglaló jelentése, Kiss-Varga Miklós munká­ja (Jósa András Múzeum Adattár). 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom