A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Helytörténet - Dr. Jakó János: Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház

Dr. Jakó János A legkorábbi adatok az orvosok és az ápolószemélyzet létszámára vonatkozóan 1915 február elejéről ismertek: „ Ez időszerint a telepen 23 orvos, 160 ápolónő és 200 kiszolgáló férfi alkalmazott van. "" A nagy kórháztelepen „forgalmas" időben 3000-nél is több sebesültet ápoltak, gyógyítottak egyszerre, közöttük sok ragályos beteget is (MARGÓCSY 1989. 39.). A megfigyelő barakk-állomás első katonai parancsnoka Szilágyi Ödön ny. csendőr alezredes volt.

1

2 A betegmegfigyelő állomásoknak a megnyitásuktól 1915. június l-ig terjedő időszakra vonatkozó betegforgalmi és egyéb fontosabb adatait a már említett gróf Mailáth József ismertette az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága szervezésében 1915. július 16-án Budapesten tartott előadásában, amiről az Orvosi Hetilap még ugyanabban az évben részletesen beszámolt. Előadásából tudjuk, hogy az ágyak számát alapul véve a nyíregyházi barakk-kórház 3200 ágyával a 14 megfigyelőállomás közül a debreceni, miskolci, zsolnai és kassai után az ötödik legnagyobb volt, míg a szóban forgó időszak összesített betegforgalma alapján a debreceni és a szatmári után harmadikként következett. A nyíregyházi barakk-kórházban a legmagasabb napi beteglétszám 3261 volt, ennél nagyobbat csupán Debrecenben, Miskolcon és Zsolnán tapasztaltak. Nyíregyházán 42 barakk állt a betegek rendelkezésére, „egy kórbarakk a legtöbb megfigyelő állomáson kb. 100-120 ágyra van berendezve, egyedül Nyíregyházán vannak 50-60 ágyra berendezett barakkok is ". (MAILÁTH 1915. 432.) Az orvosok számát (22) tekintve a nyíregyházi barakk-kórház sorrendben az ötödik, az „ápolószemélyzet" száma (210) szerint a harmadik helyen állt. A megfigyelőállomások műtőiben 1915. június l-ig végzett nagyobb műtétek számát figyelembe véve Nyíregyháza 903 műtéttel sorrendben a hatodik helyen állt. Ugyancsak Mailáth adataiból tudjuk azt is, hogy 1915. június l-ig a megfigyelőállomások orvosai közül senki nem halt meg fertőző betegségben, az ápolónők közül viszont kilencen, közöttük két nyíregyházi ápolónő, az egyik tífuszban, a másik himlőben (MAILÁTH 1915. 432-434.). 1916-ra a nyíregyházi barakk-kórházban bakteriológiai laboratórium is létesült, vezető orvosa dr. Kende Zsigmond volt.

1

3 Itt említendő meg, hogy a későbbiekben már röntgenkészülékkel is rendelkezett a kórház, erre egy 1919-es rövid sajtóhír utal, miszerint „Folyó hó 14-én ismeretlen tettesek feltörték a ... tartalékkórház röntgen-állomását és onnan leszerelték a röntgen apparátust. "

I

4 Dolgozott a barakk-kórházban dr. Jósa András nyugalmazott megyei főorvos is, mint népfelkelő orvos, aki 80 esztendős volt, amikor kitört az I. világháború. Hajdani medikustársával, a Nagyváradról Nyíregyházára költözött dr. Bodor Károllyal naponta konflison döcögtek ki a barakk-kórházhoz (JÓSA 1934. 348.). Jósa szavait idézve: „ ...a múlt év február hónapja óta dr. Bodor Károly barátommal mint barakk-felcserek naponta furikáztunk ki a barakk-kórházba. "'

5 Sokszor még az éjszakát is kint töltötték, ha szükség volt a munkájukra. Veje és megyei főorvos utóda, dr. Dohnál József is ott ténykedett törzsorvosi rangban. Jósa András a Vöröskereszttől ezért a munkájáért kapott kitüntetésére (Vöröskereszt Díszjelvény 2. osztályú fokozata hadi ékítményekkel) volt a legbüszkébb (JÓSA 1934. 348.). A hadműveletek megindulása után néhány héttel már az ázsiai kolera (is) jelentkezett. Az északi harctérről szivárgott be, részben az onnan érkező sebesültek, részben pedig azon civilek közvetítésével, akik kárpátaljai vagy galíciai területen élő hozzátartozóikat látogatták meg. Ezért a polgármester szeptember 17-én utasította a városi ügyvezető orvost és a rendőrkapitányt, hogy 1

1 „Közigazgatási bizottsági ülés." Nyírvidék XXXVI: 13. 1915. február 14. 2. 1

2 „Kitüntetett katona." Nyírvidék XXXVI: 14. 1915. február 18. 4. 1

3 „Szabad Liceum." Nyírvidék XXXVII: 4. 1916. január 16. 5. 1

4 „Az ellopott Röntgen készülék." Nyírvidék XL: 115. 1919. május 23. 3. 1

5 Dr. Jósa András: „Piszkolódás." Nyírvidék XXXVI1: 21. 1916. március 16.3^1. 332