A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Helytörténet - Dr. Jakó János: Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház

Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház járványkórházban az eredeti tervek szerint egy-egy ápolónői, illetve orvosi szobát, két-két mosdóhelyiséget és klozetet, valamint 80 beteg számára alkalmas férőhelyet szerettek volna kialakítani, de az épület méretei miatt végül csak 40 beteg elhelyezésére nyílt lehetőség. Az átalakítási munkát városi szakemberek és napszámosok végezték a legegyszerűbb módon, a legszükségesebb beruházással, ideiglenes szükségletek kielégítésére (HORVÁTH 1982. 172.). A barakk-kórház A jelentős számú sebesült és beteg ellátása már korán egyre komolyabb gondot okozott a városnak, amit az iskola- és lakás-lefoglalások sem enyhítettek jelentősen, ugyanakkor szinte lehetetlenné tették a város lakóinak mindennapi életét (MARGÓCSY 1997. 75.). Ezért a szükséges kórházi férőhelyek biztosítása érdekében a járványkórház mellé, jóval a város határán túl fekvő nyugati területen, a vasúti teherpályaudvar mellett, városi földeken 1914 végén újabb barakkokat kezdtek építeni. A hadikórház építésének miniszteri biztosa dr. Ujfalussy Dezső főispán volt, a helyszíni teendők irányítására dr. Kállay Miklós nagykállói szolgabírót jelölték ki (FAZEKAS 1988. 135.). „ Nyíregyházán összesen 5400 sebesült lesz elhelyezve. A sebesültek közül 460 a Sóstón nyer elhelyezést, a többi pedig a vasúti uj fűtőházon túl elterülő térségen már építés alatt álló barakokban lesz elhelyezve. " - adta hírül a Nyírvidék 1914. október 22-én.

1 Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy „ Dr. Ujfalusi Dezső főispán, kirendelt miniszteri biztos előterjesztést tett, hogy a sebesültek gondozására a hadvezetőség 50 orvost rendeljen ki. "

2 Három nappal később jelent meg ugyancsak a Nyírvidékben Somogyi Gyula ügyvezető alelnök felhívása, miszerint „A nyíregyházi Vörös-Kereszt fiókegylet... Nyíregyházán, az „Erzsébet"közkórházban 50 önként vállalkozó, alkalmas polgárnő és polgár leány részére ápolási tanfolyamot rendez...! ...azok vehetnek részt, akik... arra kötelezik magukat, hogy a most folyó háború egész ideje alatt a Nyíregyházán felállítandó barakkórházakban elhelyezendő sebesült és beteg katonákat, - ezek közt ragályos betegeket is,... ápolni fogják. "

3 A barakk-kórház összesen 50 nagyobb faépületből, barakkból és számos egyéb, kisebb-nagyobb építményből állt. Az épületek falát kettős deszkasor borította, kívülről kátránypapírral volt bevonva, belül fehérre meszelve (

BENE 2005. 298.). Az egész telepet körülkerítették és a közeli vasúti pályaudvarral egy külön vasúti vágánnyal kötötték össze (HORVÁTH 1982. 173., FAZEKAS 1988. 135.). A barakk-kórházat és a hozzá tartozó telepet egy 1917-ben készült képes levelezőlap segítségével szemléltetem (I. kép). A légifelvételszerű színezett lap jól mutatja a kórháztelep nagyságát, a barakkok és egyéb építmények elhelyezését. A kép alján felismerhetjük a vasúti síneket a bent álló vonattal, a távolban jól látható a víztorony. Az 50 barakk közül 42 állott a rászorulók rendelkezésére, közülük 8 a fertőző betegek elhelyezésére szolgált. A barakkok mindkét végén egy-egy ajtó volt, amely az előszobákba nyílt. Az előszobákban jobbra-balra helyezték el a mellékhelyiségeket, s a szemben lévő ajtók nyíltak a kórtermekbe. Minden kórteremhez ápolónői szoba, mosdó és klozet tartozott. A fertőző betegek barakkjaiban még külön fürdőszobát is kialakítottak. Épült várószoba a betegeknek, felvételi épület és műtő, gazdasági iroda, épület az őrség számára, lakószoba, valamint raktár, föző- és mosókonyha. Minden barakkot villanyvilágítással, vízvezetékkel és szennyvízelvezetéssel láttak el. Valamennyi barakk fűthető volt. Ezeken kívül építettek még fa- és szénkamrákat, tűzoltószertárat, égető (fertőtlenítő) 1 „5400 sebesült Nyíregyházán." Nyírvidék XXXV: 85. 1914. október 22. 3. 2 „5400 sebesült Nyíregyházán." Nyírvidék XXXV: 85. 1914. október 22. 3. 3 „Felhívás." Nyírvidék XXXV: 86. 1914. október 25. 4. 329