A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Igor Prohnenko - Volodimir Mojzsesz - Maria Zsilenko: A királyházai vár csempekályhája

A királyházai vár csempekályhája változó, 1,5-5 méter. Az ásatások során jelentős tárgyi anyag került napvilágra: kerámiatöredékek ezrei (a többi között import ausztriai grafit és morvaországi losticei), kályhacsempe töredékek, bőr-, csont-, üveg- és fémtárgyak (használati tárgyak, fegyverek, pénzérmék) (PROHNENKO-HOMELEAK 2007., PROHNENKO-HOMELEAK-MOIZSESZ 2007. 227-234., PROHNENKO-HOMELEAK 2009., PROHNENKO-HOMELEAK-MOIZSESZ 2009. 296-301.). A leletanyag elemzése (elsősorban a datáló magyar és lengyel pénzérmék, jezsuita medál Loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc ábrázolásával) arra enged következtetni, hogy az erőd kőfalai a XIV. század elején épültek, bár a korszak kultúrrétege szegényes, ami nem túl intenzív gazdasági tevékenységről tanúskodik. A XVI. század folyamán a várat átépítették, rekonstruálták a védelmi vonalat. A kultúrréteg itt már sokkal jelentősebb, a vár a XVII. század közepéig, vagyis gyakorlatilag lerombolásáig lakott volt, ahogy azt az írott források is bizonyítják. A 2007. és 2011. évi feltárások után a 2012. évi ásatási idényben áttértünk a vár területének szisztematikus kutatására alaprajzának meghatározása céljából. Az erőd délkeleti falánál egy 4x4 méteres szelvényt nyitottunk (3. kép). Három oldalról a szelvényt kőfal határolta: délkeletről a vár központi részének külső fala, északnyugatról a kerek torony külső fala. Délnyugatról, a két fal érintkezésénél bekormozódott kéményjáratra bukkantunk. A kultúrréteg vastagsága a feltárt részen 4,2 m, három jól kivehető stratigráfiai szintre oszlik (4. kép): I. réteg (0-1,2 m). Nagy andezit kőtömböket, tégla- és más építkezési törmeléket, néhány nagyobb faldarabot tartalmaz. Kerámia- és csontdarabokat csak a feltárt szelvény délkeleti részében figyeltünk meg szürkés, porhanyós kőtörmelékkel kevert talajrétegben. A réteg kerámiáját korongolt fazekak, kupák, korsók, fedők töredékei képviselik. Az edények anyaga jól kidolgozott, apróra őrölt homokkal soványítva, színük a sárgásbarnától a sötétbarnáig váltakozik. A térségben fellelhető analógiák alapján a XVI-XVII. századra keltezhetők. A leletek közt figyelemre méltó egy 0,2 m mélyen talált számszeríjhoz használt vas nyílhegy, valamint egy 1,2 m mélyről származó I Ferdinánd kori dénár (HUSZÁR 1979. D D' m CS um fnffl 4. kép Az I. ásatási szelvény felszínrajza és metszete I: nullpont; 2: építkezési törmelék; 3: szürke talajréteg apró építkezési törmelékkel; 4: hamuréteg; 5: kőfal; 6: a fütőkamra téglái; 7: tufa Fig. 4 Ground plan and section of sector I of the excavation I

: basic point; 2: construction debris; 3: grey layer of soil with minuscule pieces of construction debris; 4: layer of ash; 5: stone wall; 6: bricks of the heating chamber; 7: tufa 243