A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A I mássy Katalin 3. Egy-két helyen drapp foltos szürke, durva sóderes homokkal és kevés grafittal soványított, jó anyagú, fésűs díszű kis csupor. Nyakán elsimították, itt kevésbé érdes a tapintása. M. 10,1 cm, Pá. 1 l-l 1,3 cm, Fá. 7,4 cm. Ltsz. 62.58.363. Neg.sz. Ö. 7210. (LXVIII. tábla 7.) 4. Valószínűleg A22 rugószerkezetű vas fibulapár töredékei. Égett(?). A leírásban ugyan csak egy fibula szerepel, de a nem összeillő töredékek arányai alapján nem egy hosszú és aránytalanul lapos fibula, hanem két kisebb darab lehetett a sírban. A díszítetlen láb simán volt visszakapcsolva a lapos és szögletesedő kengyelhez. Rekonstruált H. 6 cm lehetett. Ltsz. 62.58.364. (LXVIII. tábla 5a-5b.) 5. Nagyméretű hólyagokból álló bokaperec olvadt töredékei. A leltározott anyagban csak egy darabja van, nevezetesen a két hólyag közötti díszítetlen átmeneti rész. A visszahajtott szél alatt látszik a hólyagot kitöltő anyag maradéka. 3,7x2,6 cm. Ltsz. 62.58.365. (LXVIII. tábla 8.) 6. Pszeudofiligrán díszes öntött bronz karperec darabokban. Az egyes töredékek íve alapján egészen kicsit deformálódhatott. A díszítés elég rosszul látszik. Az S-kből komponált mintát három szimmetrikusan elhelyezett csoportba rendezték (13. kép). Kérdés, hogy csak megkopott-e a hoszszú használattól vagy a tűzben is megolvadt egy kicsit. Átm k. 7,2x7,8 cm, Átm b. 6,6x7,1 cm. Ltsz. 62.58.366. (LXVIII. tábla 12.) 7. Eredetileg valószínűleg simított, barnásvörös, homokkal soványított, elég jó anyagú tál. Annak ellenére, hogy többfelé voltak darabjai a sírföldben, gyakorlatilag az egész edény megvan. Egészen a felületéhez tapadva hamvak és hólyagos lábperec összeégett töredékei voltak. M. 10-11,8 cm, Pá. 26,8-27,3 cm, Fá. 10 cm. Ltsz. 62.58.402. (LXVIII. tábla 4.) 8. Húsmellékletként és ételáldozatként sertés, juh és tyúk részeit helyezték a sírba. 58. sír (LXVIII. tábla 9.) A sekély sírmélység miatt rosszul elváló folttal jelentkező temetkezés. Emiatt alakját sem lehetett pontosan meghatározni. Alja teknős. A betöltés a sírgödör közepe táján, 5-20 cm-rel a sír alja fölött erősen hamus és kormos volt egy kerekded foltban (LXVIII. tábla 9., vonalkázva), benne leletekkel (részben 6., 8-10.) és hamvakkal. Ez a kevert betöltés kupacszerü volt, tehát a közepén volt a legmagasabb, s minden irányban lejtett. Mintha akkor szórták volna a sírba, amikor már elkezdték azt betemetni. A hamvak zöme egy kupacban feküdt a gödör déli fala közelében a 4—7. tárgyakkal és cserepekkel. De hamvak voltak szinte mindenhol a sírföldben és az I. nagy edényt kitöltő földben is. Szintén az 1. edényben volt a 6. övszerelék egy darabja. Két edény (1 .,3.) az állatcsontoktól nyugatra, a 2. tál pedig északra állt. Ezen túl a hamus-kormos kupacban is voltak másodlagosan égett cserepek két edényből (11.). A húsmelléklet középen feküdt. Mivel az öv darabjai mind a hamvak között, mind a betöltésben megfigyelt kormos kupacban előfordultak, elképzelhető, hogy a halotti máglyáról összegyűjtött maradványok egy részét nem a sír aljára helyezték, hanem a sír betemetése közben dobták be. Ugyanakkor azt a tényt, hogy a hamvak szinte mindenhol előfordulnak, magyarázhatja későbbi bolygatás is, mivel a sekély sírmélység miatt a temetkezést már a szántás is elérhette. A sírgödör 120-135x130-145 cm, Mé. 35 cm. A hamvak összsúlya 176 g, melyből 1 g a koponya, 20 g a törzs, 95 g a végtagok maradványa, 60 g törmelék. A halott 23 évesnél idősebb nő(7). 13. kép Az 57. sír pszeudofiligrán díszes karperecének mintája Fig. 13 Pattern of bracelet with pseudo-filigree decoration, grave 57 130
