A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. kiegészített tál. Meglehetősen szabálytalan. M. 6,2-6,8 cm, Pá. 14 cm, Fá. 9,4 cm. Ltsz. 62.58.213. Neg.sz. Ö. 7242. (XLIII. tábla 4.) 4. A koponya tarkórésze mögött szürke, kívül simított, homokkal soványított, szendvicses törésű, töredékekből ragasztott és kiegészített, lencse alakú palack. Hasán besimított vonalak díszítik. A restaurálás során - valószínűleg az edény stabilitása érdekében - a lencse alakú részt belül kitöltötték gipsszel, ezért az edény falvastagsága nem állapítható meg egyértelműen. M. 11,8 cm, Pá. 8,8 cm, Fá. 8,6 cm. Ltsz. 62.58.214. Neg.sz. Ö. 7242. (XLIII. tábla 5.) 5. A jobb könyökizület belső oldalán, részben a felkaron fenőkő. Egyik oldalát leszámítva szinte tökéletesen simára csiszolódott felületű, drapp, hasáb alakú, 1-2 helyen rozsdafoltos, homokkőből faragott darab. Szélesebb végén ferdén átfúrták. H. 8,7 cm, legnagyobb Sz. 2,1 cm. Ltsz. 62.58.215. Neg.sz. Ö 7213. (XLIII. tábla 1.) 6. A fenőkő alatt LT vaskés. Töredékes volta miatt szerkezetét nem lehet megállapítani. Rövid nyelét lekerekítették, a végét valószínűleg átfúrták. Hegyével a halott medencéje felé fektették. H. 16,5 cm lehetett, legnagyobb Sz. közelítőleg 4 cm. Ltsz. 62.58.216. Neg.sz. Ö 7214. (XLIII. tábla 2.) 7. A jobb felkaron, hegyével a könyök felé, kissé befelé fordulva vas olló feküdt. Valószínűleg egy együttest képezett a késsel és fenőkővel. A temető többi vastárgyához képest jó állapotban van. Nyelét egyre szélesedő szalag alakúvá kalapálták. Egyedi megoldás a szalag alakú részt díszítő vékony bronzlemez rátét. A korrózió miatt pontos formája nem látszik. Széttört. H. 22 cm körüli lehetett. A penge legnagyobb szélessége mintegy 3 cm. Ltsz. 62.58.217. Neg.sz. Ö. 7216. (XLIII. tábla 3a-3b.) 8. A jobb kulcscsont mellett, a gerincoszloppal párhuzamosan igen rossz állapotban lévő vasfibula feküdt. Leltározatlan töredékei megvannak, de ezekből a szerkezetét nem lehet megállapítani. A sírban mért H. 7 cm. 2 3 (XLII. tábla 7a-7e.) 9. A bal alkaron több darabra szétesett és eredetileg is valószínűleg rossz állapotú vas fibula töredékei. A nyújtott testű darab pontos szerkezete nem állapítható meg, de valószínűleg kötött lábú lehetett. Furcsa, hogy a rugó jóval vékonyabb lett a restaurálás után, mint a többi rész. Az sem egyértelmű, hogy hozzátartoznak-e a plusz kb. 4 menetet kitevő rugótöredékek. H. mintegy 14 cm lehetett. Ltsz. 62.58.218. (XLII. tábla 8.) 10. A jobb lábszár mellett ételáldozatként elhelyezett sertésmaradványt találtak. 35. sír (XLIV. tábla 1.) A munkagép által bolygatott, valószínűleg szabálytalan téglalap alaprajzú sír. A sírgödörnek csak a nyugati sarka volt megfogható. A gép az I. nagy edényt elérte, de az már eredetileg is össze volt roppanva. Az ételmelléklet (1-3. edény és az állatcsontok) a sír délkeleti negyedébe-közepére került lazán szétszórva. A hamvak és az átégett tárgyak halma az északnyugati negyedben feküdt a gödör alján. Az égett emberi csontok kupaca mellé tették az át nem égett(?) vas övláncot (4.). A sírgödör 90x120 cm, mélysége nem ismert, sekély. A hamvak összsúlya 30 g, amelyből 10 g a koponya, 5 g a végtagok maradványa és 15 g törmelék, 1-3 éves gyerek maradványai. Kétféle égettségű csontmaradványt találtak. Leletek: 1. A nagy edény annyira rossz állapotban volt, hogy nem lehetett felszedni. 2. Drapp, kívül eredetileg simított, de mindkét oldalán lekopott, őrölt samottal soványított, töredékekből ragasztott, kiegészített/azé/;. M. 14,8 cm, Pá. 17-17,6 cm, Fá. 9,5 cm. Ltsz. 62.58.219. Neg.sz. Ö. 7242. (XLIV. tábla 5.) 2 3 Azt nem tudjuk, hogy ez egy töredék hossza-e vagy a bontáskor még egyben lehetett látni a tárgyat. 105
