A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A I mássy Katalin 2. Kívül fekete, fényesre simított, belül szürke, simított, homokkal soványított, jó anyagú, de lehasadozó felületű, szendvicses (fekete-vörös-fekete-vörös-sötétszürke) törésű, rosszul égetett tál töredékei. M. 8,2 cm, Pá. 25,8 cm, Fá. 5,8 cm. Ltsz. 62.58.196. (XXXIX. tábla 9.) 3. A 2. tálhoz hasonlóan rossz állapotú kis bögre vagy tálka töredékei. Elmállott. Pá. 9 cm. (XXXIX. tábla 8. - a hipotetikus rekonstrukciót Patay Pálné skicce alapján készítettem) 4. Kerek metszetű vashuzalból hajlított, kicsit deformálódott karperec töredékei. Nem lehet eldönteni, hogy nyitott vagy zárt volt-e, valamint azt sem, hogy eredetileg nyereg alakúra hajlítot­ták-e vagy sem. Mérete alapján felkarperec lehetett. Hozzározsdásodott az 5. vasfibula egy darabja. Átm b. 7,9x8,5 cm, Átm k. 9,2x9,8 cm. Ltsz. 62.58.197. (XL. tábla 3.) 5. Közepes méretű, vashuzalból hajlított, magas kengyelű és nagy rugóátméröjü, F22 ru­gószerkezetű fibula töredékei. Visszakapcsolj?) lábát egy nagyobb gömb díszítette. Jelenlegi H. 8,3 cm. Ltsz. 62.58.197. (XL. tábla I.) 6. Közepes méretű, vashuzalból hajlított, lapított kengyelű, A21 vagy A22 rugószerkezetű fibula töredékei. Lába hiányzik. Jelenlegi H. 8,8 cm. Ltsz. 62.58.198. (XL. tábla 2.) 7. Rövid, LT vas kés. Szerkezete nem látszik. Rövid nyelének metszete négyszögletes, vé­ge felé ellapították és kiszélesítették. H. 15,5 cm. Ltsz. 62.58.200. Neg.sz. Ö. 7216. (XL. tábla 5.) 8. Szürke, homokkőből készített, egyik végén átfúrt fenökő. Egyik oldalán rozsdás foltok látszanak. Patay Pálné vázlata alapján a vaskarika alatt, a 6. számú vasfibula közelében volt. H. 10 cm. Ltsz. 62.58.199. Neg.sz. Ö. 5302. (XL. tábla 4.) 9. A hamvak két oldalán cseréptöredékeket találtak. Leselejtezték. 10. Húsmellékletként a sírba sertést helyeztek. 31. sír (XL. tábla 9.) Szabályos, lekerekített sarkú téglalap alaprajzú sír. Sekély mélysége miatt a gép elérte, de a mellékleteket alig bolygatta. A sír betöltésében sok volt a faszén, ez segített a gödör kiterjedésé­nek megállapításában is. Az északi sarokban, majd az északkeleti fal mentén mintegy 30 cm hosz­szan, illetve a keleti és a déli sarokban a faszén koncentrációját lehetett megfigyelni. A kevés égett emberi maradvány a sír északnyugati fala közelében volt középen. A hamvak közül került elő a 6-7. tárgy. A sírgödör közepén, egy állatcsont mellett feküdt a földön a bronzgyűrű, a babos perec(ek?) és valószínűleg a bronzlánc (3-5.). Az ételáldozatot a sírgödör délkeleti felében középtájra tették. Kérdés, hogy az 1. edény töredékesen került-e a sírba, vagy annyira rossz anyagú volt, hogy felső részének töredékeit nem lehetett megmenteni. A sírgödör 90x110 cm, Mé. 20 cm. A hamvak össz­súlya 12 g. A halott 15 évesnél(?) idősebb. A sírból elkülöníthető még egy inf. I. korú csecsemő 3 g-nyi csontja is. Leletek: 1. Szürke, eldolgozott, szendvicses (vörös-szürke-vörös) törésű, homokkal soványított nagy edény vagy fazék töredékei. Belül egy-két helyen látszik a korongolás nyoma. Hasának Átm. 18,5 cm, Fá. 7,5 cm. Ltsz. 62.58.201. (XLI. tábla 2.) 2. Kis grafitos edény rossz állapotban. Fá. 9 cm. Leselejtezték. 3. Bronz babos kar- vagy bokaperec töredékei. A bronzlemez egészen vékony volt, ezért szinte csak a kitöltő agyagmassza darabjai maradtak meg. Ezek alapján azonban a típusa és az egyes tagok mérete meghatározható volt. A tagok többsége 0,7x1 cm. A feltáró szerint két perec került sír­ba, ezért voltak a darabok a gödör két pontján, egymástól mintegy 25 cm-re. Jelenleg csak 7 hó­lyagnyi kitöltőanyag van meg, ez viszont még egy ékszert sem tesz ki. Leltározatlan. (XLI. tábla I.) 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom