A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Helytörténet - Bene János: Nyíregyházi gyalogosok Ukrajnában a megszálló erők között (1941-1944)

Nyíregyházi gyalogosok Ukrajnában a megszálló erők között (1941-1944) Bene János „ Nem közismert, hogy a II. világháború folyamán, a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. A magyar katonai hozzájárulás fontosságát jellemzi, hogy a magyar megszálló alakidatok a keleti fronton az összes német megszálló katonaság létszámának mintegy 20—25 %-át tették ki. Ennek a nagy részaránynak az volt az oka, hogy a német vezérkar csak a legszükségesebb mértékben használt fel ütőképes csapatokat megszálló feladatra, a magyar vezetés pedig szívesebben ajánlott fel megszálló erőket, mint első vonalbeli csapatokat, mivel kímélni akarta tartalékait. " - írja a magyar honvédség II. világháborús szerepéről szóló könyvében Ungváry Krisztián (UNGVÁRY 2004. 38.). A honvédség első vonalbeli alakulatainak a hátországban tartását, esetleg a háború végére mint ütőképes erőnek megtartását célozták a Honvéd Vezérkar frissen kinevezett főnöke, v. Szombathelyi Ferenc vezérezredes németországi tárgyalásai 1941. szeptember elején. A német főhadiszálláson, a kelet-poroszországi Rastenburgban tartott megbeszéléseken, melyek elsősorban Horthy Miklós kormányzó és Hitler között folytak, a németek egy páncéloshadosztály fegyverzetének átadását ígérték cserébe a megszálló magyar erők növeléséért. A magyar részről felajánlott 4 gyalogdandár (105., 108., 121., 124.) erejű 12 megszálló gyalogzászlóalj között már ott találjuk a nyíregyházi 12. gyalogezred ikerezredének, a 42.-nek két zászlóalját is. A megszálló alakulatok a keleti hadszíntéren az arcvonal mögött katonai közigazgatási és biztosító feladatokat láttak el. Az 1942. januárig a 102. gyalogdandárral együtt öt Ukrajnába kiszállított magyar gyalogdandár közül kettőben szolgáltak nyíregyházi gyalogosok: a 42/1. zászlóalj a 124.-ben, a 42/1

11. pedig a 102.-ben. A megszálló zászlóaljak állománya zömmel idősebb korosztálybeli, póttartalékos, hiányosan kiképzett, kezdetben 20, majd később 50%-ban nemzetiségi katonákból állt. Feladataik ellátásához (őrszolgálat, szállítási útvonalak, vasutak, hidak őrzése, biztosítása stb.) nem feltétlenül szükséges fegyvernemek - például tüzérség - kezdetben nem is szerepelt a dandárok hadrendjében. A nyíregyházi és nyírbátori megszálló zászlóaljakról igen kevés forrásanyag maradt fenn. Létszámukról más hasonló zászlóaljak adataiból következtethetünk. így tehát a zászlóaljtörzs 50%-os állománnyal és csak a legszükségesebb járművekkel, a 3 puskásszázad századonként 120-120 fővel (3 szakasz), 9-9 golyószóróval és l-l nehézpuskával vonult ki. A géppuskás század 2 szakasszal, 6 géppuskával rendelkezett, s mindegyik században 30 fő át nem képezett román nemzetiségű katona szolgáit. A zászlóaljhoz tartozott - szintén csökkentett létszámmal - egy kocsizó géppuskás szakasz 2 géppuskával, egy páncéltörő ágyús szakasz 2 páncéltörő ágyúval, egy aknavető szakasz NyJAMÉ UV. 2012. 315-325. 315