A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei

Az alföldi Barbaricum mécsesei 5. kép 1: Tiszalök (ISTVÁNOVITS-KULCSÁR-CARNAPBORNHEIM 2006. Fig. 3: 2 alapján); 2: Uszty-Alma (LOBODA-PUZDROVSKIJ-ZAJCEV 2002. 22: 4. alapján) Fig- 5 1: Tiszalök (after ISTVÁNOVITS-KULCSÁR-CARNAPBORNHEIM 2006. Fig. 3: 2); 2: Ust'-Alma (after LOBODA-PUZDROVSKIJ-ZAJCEV 2002. 22: 4) közepéig volt használatban (SZENTLÉLEKY 1969. 69., 71., 82a-b.). Fliteles körülmények között került elő Ecser 6. lelőhelyen az MO-s autópálya megelőző feltárása során egy ép Krisztus-monogramos firmamécses (PATAY-FEKETE 2006. 16. kép a 20. oldalon) (3. kép). Kandeláberek A világítással összefüggő római provinciális tárgyak között elsősorban a jászalsószentgyörgyi (HILD 1901. 137., PÁRDUCZ 1950. 70., VADAY 1989. 234. T. 13., JAZIGOK 1998. 158. Kat. 78.) (4. kép) és a tiszalöki (MÉRI 2000. 121. Abb. 5: 16) kandeláberről kell megemlékeznünk (5. kép 1.). Ezek egyértelműen presztízsajándékként kerülhettek tulajdonosukhoz más tárgyakkal együtt. így gondolunk elsősorban a jászalsószentgyörgyi üvegpohárra és aranyozott pajzsdudorra, Tiszalök esetében pedig a fegyverövre és kardra (ISTVÁNOVITS-KULCSÁR-CARNAP-BORNHEIM 2006.). Mindkét esetben előkelő, gazdag szarmata harcos temetkezéséről szólhatunk tehát. Míg a tiszalöki sírt leginkább a III. század elejére keltezhetjük, addig a jászalsószentgyörgyi a IV-V. század fordulójára datálható. Ugyanebben az időszakban a vas- vagy bronzkandeláber sírba helyezésének szokása a szarmata előkelők körében jól ismert az észak-kaukázusi ún. „arany temetőből". így bronzkandeláber fordult elő Uszty-Labinszkaja 29. kurgánban és Kazanszkaja sztanyica 3. kurgánban (GUSCSINA-ZASZECKAJA 1994. Kat. 334., 35., 14., 63., 170.; Kat. 24., 42., 101. Tabl. 2.). Előbbi itáliai műhely terméke az I—

III. századból, utóbbi I—II. századi ismeretlen műhelyből származik. Vasból készült a Kazanszkaja sztanyica 6. kurgánjának I—II. századi lelete, mely helyi utánzat lehet (GUSCSINA-ZASZECKAJA 1994. Kat. 34., 43., 103. Tabl. 4,. 170.). Említhetjük itt a nemrégiben publikált, Kr. u. I. századra keltezett krími késő szkíta arisztokrácia temetőjét, Uszty-Almát is (LOBODA-PUZDROVSKIJ-ZAJCEV 2002. 334-335. Abb. 22: 4. - további hivatkozásokkal) (5. kép 2.). 4. kép Jászalsószentgyörgy (VADAY 1989. 234. T. 13. alapján) Fig. 4 Jászalsószentgyörgy (after VADAY 1989. T. 234: 13) 85