A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Németi János: Bronzkori vaj készítő edény (köpülő)

Bronzkori vaj készítő edény (köpülő) 1. Piskolt-Homokosdomb: kúpos aljú. 2. Gerjen: hombár alakú, egyenes aljú. 3. Szigliget: hordó alakú. 4. Pécsudvard-Széchényi u.1/6, Üllő: fazék alakú. 5. Érd Simonpuszta: tojásdad alakú, oldala lapított. 6. Diósd-Szidónia hegy: fazék vagy hombár alakú, belsejében az alján kereszt alakú bordával, hegyes bütykökkel ellátva. 7. Dunaújváros-Kosziderpadlás: „erjesztő" vagy „lepárló" szerepe lehetett. A köpülés hatására a tejtermékben a tejzsír részecskéi gömböeskék formájában kicsapódnak, ezt az anyagot (vajat) szűréssel lehet elválasztani az írótól, amely szintén fogyasztható. Mint fazekastermék a köpülő edény továbbélt a népi kerámiában. A henger (kivájt rönk) vagy dongából készült faköpülőkben a tejfölből „verés" során csapódik ki a vaj. Ez a faköpülő lényegében három részből tevődik össze: maga a köpülő edény, amelybe a tejfölt öntik, a kármentő (egy lyukas fedő) és a fából készült nyeles verőfa. Ez a felépítés megtalálható a cserépköpülőknél is: maga az edény és a kármentő kerámia és csak a „verőfa" készül fából (SZALAY 2005. 78.). P. Brestjánszky a parasztkerámia formakincsei közé sorolja a köpülő edényt (BRESTJÁNSZKY 1976. 182.). A népi kerámiában Csupor I. és Rékai M., Kardos L., valamint Kresz Mária azonosított több köpülő cserépedényt, kármentővel együtt, következtetésképpen a fazekasok - ha ritkábban is - egészen a XX. századig készítettek köpülő edényt. A cserépköpülők csorgatott mázas edények, általában füllel, de található fül nélküli típus is, kissé szűkülő oldalakkal (CSUPOR-RÉKAI 2003. 60., KRESZ I960., CSUPOR-ANGYAL 1998.) (12. kép). 12. kép I: Dongaköpülő; 2: cserépköpülő Fig. 12 Wooden chum; 2: ceramic churn Irodalom BADER-DUMITRA§CU 1970. Tiberiu Bader - Sever Dumitra§cu: Säpäturile archeologice la a§ezarea de tip Otomani da Medie§ul Aurit. [Les fouilles archéologiques dans fétablissement de type Otomani de Medie§ul Aurit.] Materielle IX. 1970. 127-136. BANNER 1928. Banner János: Az ószentiványi ásatások. [Grabungen bei Oszentiván.] Dolgozatok IV. 1928: 1-2. 148-243. BANNER-BÓNA-MÁRTON 1959. János Banner — István Bóna - Lajos Márton: Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg. ActaArchH X. 1959. 1-140. 77