A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Németi János: Bronzkori vaj készítő edény (köpülő)

Bronzkori vaj készítő edény (köpülő) 6. kép Kaplony-Királyföldek Fig. 6 Cápleni-Királyföldek 7. Szalonta (Salonta)-Testhalom, Bi­har megye -belsőbütykös fazék oldaltöredéke az 1958-as ásatásból, Ottomány kultúra (REPERTORIU BIHOR 1974. Nr. 325. - közöletlen). 8. Szaniszló (Sanisláu)-Homokos domb, Szatmár megye - 1,4-1,5 cm falvastagságú, belső­bütykös edény oldaltöredéke, kívül sárgásbarna, seprűs díszítésű, ke­rámiazúzalékkal soványított, be­lül szürkésbarna, mély bekarco­lással (S.I. 0,40 cm) (ltsz. 1877) (7. kép 1.). 9. Döge-Gurító domb, Szabolcs-Szatmár Bereg megye - 2010-ben Jakab Attila ásatásán a 18. objektumból egy szűk nyakú, felfüggeszthető, de nagyon öblös, göm­bölyű testű, belsőbütykös amfora típusú edényt tártak fel, a nyak és a váll között négy füllel, valamint az edény testének felső részén négy átfúrással. Ez a típus szokatlan az általunk feltételezett vajköpülésre hasz­nált edényformák között. A belsejében rendezetlenül megjelenő hegyes bütykök kizárják a pácoló funkciót. A felső részén megjelenő átfúrások arra utalnak, hogy a benne keletkező gázok, ezeken eltávozhattak. Mivel a zsiradék (vaj) előállításakor tej rázása vagy lengetése közben nem keletkeznek gázok, így ennek az edény­nek a vajköpüléshez köthető felhasználása alighanem megkérdőjelezhető. Felvetődik, hogy esetleg lepárló, eijesztő funkciót tölthetett be (?). A 18. objektum lelet­anyaga a Szaniszló kultúrába sorolható (9. kép). 7. kép 1: Szaniszló-Homokos domb; 2: Nagykároly-Bobald I.; 3: Ottomány-Várdomb ( ORDENTLICH 1963. ?? alapján) Fig. 7 1: Sanisläu-Homokos domb; 2: Carei-Bobald I.; 3: Otomani-Várdomb (after ORDENTLICH 1963. ??) 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom