A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Régészet - Patay Pál: Telep a java rézkor végéről Panyolán
Telep a java rézkor végéről Panyolán Patay Pál Az ásatás Panyola Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község, a Szatmári-síkságon, a Szamos jobb partján, a torkolatától 12 km-re fekszik, 15 km-re Fehérgyarmattól (1. kép). Határában folyik a Tisza és a Túr is. A település a régészeti kutatás számára régóta ismert. 1 A korábban regisztrált lelőhelyek közé tartozik a Vásármező dombja is, amely a község Olcsvaapáti felé eső határában, azaz a községtől északnyugatra 2 km-re, a környező szintből 4 méterre kiemelkedő magaslat a Szamos mentén. A Vásármezőről Pesty Frigyesnek már volt tudomása: „A Ludasszegi dűlőben van egy mintegy 6 holdnyi kiterjedésű domb, mely Vásármező czímet visel, nevét honnan vette nem tudatik, maga a Domb nem természet, hanem emberi kezek munkájának látszik lenni, amelyben arany nemű, ezüst pénz, más aprólékos tárgyak kis részben találtattak a körül kerítő sánc ásásakor, találtatott kova, rozsdás vasak. Az előbbeni talált tárgyakat csak hírből halljuk. " (KÁLNÁSI 1984. 312.) Pesty aranyakra vonatkozó adatát Széles Gyula panyolai tanító információi egészítik ki: „ Több mint kétszáz évvel ezelőtt egy rejtélyes ,domb\ a Vásármező-dombja hívta fel magára a lakosságfigyelmét azzal, hogy annak idején egy Simon István nevű gazda az itt talált aranypénzből lett hirtelen nagygazdává. " (SZÉLES 2004. 22.) Kender Ferenc 1933-ban a debreceni Déri Múzeumnak ajándékozott egy rézvésőt a Vásármező dombjáról (ISTVÁNOVITS KURUCZ—LŐRINCZY 1988. 52. VIII. tábla 6.). 2 1964-ben Széles Gyula két, a Hunyadi halmi kultúrába tartozónak meghatározott cserepet, valamint kova- és obszidiáneszközöket ajándékozott a vásárosnaményi Beregi Múzeumnak (ISTVÁNOVITS-KURUCZ' Összefoglalóan SZÉLES 2004. 22-31., IsTVÁNOviTS-KuRUCZ-LŐRTNCZY 1988. 51-52. VIII. tábla 1-6., PANYOLA 1996., SZIMONOVA 1993. 2 Déri Múzeum, Debrecen. Leltári száma 41/1933. NyJAMÉLIII. 2011.043-067. 43