A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Varga János: „Inditom levelem Penczelveniából Észak Amerika szeglete sarkából..." Varga Ignác verses notesza Amerikából

.Inditom levelem Penczelveniából Észak Amerika szeglete sarkából..." versíró, így igen nehéz a helynevet azonosítani. Ennek feloldásában segít a 93. lapon található vers levélforma (vő. HANÁK 1988.) kezdete: „Kelt levelem 1914/11/20 Inditom levelem Penczelveniá ból Észak Amerika szeglete sarkából../'' Vagyis Pennsylvania állam az, ahová Varga Ignác érkezett, a helység pedig valószínűleg Springdale lehet. Ennek kiejtett formáját hallhatta a magyar emigráns a fenti módokon. Ezt a feltételezést csak erősíti a notesz végén olvasható 1919-ben írt versek keltezésében a ,J3eriburg" helymegjelölés. Pennsylvaniában ugyanis található egy Berrysburg nevű város. Ha feltételezzük, hogy Varga Ignác a második kivándorlása alkalmával egy már jól ismert helyet keresett a hatalmas országban, akkor mindkét város(ka) egyazon államban, „Pcnczelveniában' fekszik. Az 1914. július 6-i dátum feltűnik még egyszer a füzetben, a 73. oldalon a ,JCivándorló imája" c. vers fölött. Ez lehetett az a nap, amikor elhagyta hazáját. Az ez előtti versek keltezése már 1914. novemberi, az utána következő verseké pedig október 10. és 12. Tehát itt az egyébként megfigyelhető időrendi sorrend ismét felborul, ráadásul a már jelzett írásszínben is megfigyelhető a váltás. A Kivándorló imája ismét kékkel írott, az azt megelőző pirossal jegyzett versek után. Két költemény (Ima a hazáért. Búcsú vers) után Varga Ignác előbb a Szózatot, majd a Himnusz első két versszakát másolta be noteszébe, hogy a Harag c. rövid vers már ismét pirossal, és novemberi keltezéssel következzen. Az 1914-ben és 1915-ben íródott versek utolsó darabja a Rákóczi Búcsúja című (127. oldal), „1915 Május 20ikán mikeszporf keltezéssel a végén. A „Mikeszport", „Mikiszporf nevű város szintén Pennsylvaniában van, a valódi neve: McKeesport, mely szintén Allegheny County-ban található, csakúgy, mint a már említett Springdale. A 38. számú ,/Ncfeled" c. Petőfi vers végén is olvasható: „ 1914ben mikor a világ háború vólt ezeket akkor Írogattam Springerben Alegheny kon tri Amerika" A következő oldalon lévő ,JZnek" alatt (132. oldal) ezt olvashatjuk: „1919. Január. 24. Béri burg". A füzet utolsó dátummal ellátott verse az utolsó előtti költemény (Találkozunk e még - 136. oldal), ez 1919. március 31-i keletű, szintén „Seri burg"-ból. Az utolsó vers (Rozmaringos kis kertetek- 137. oldal) után már nincs keltezés, csak a már említett lapalji ceruzás 1920-as bejegyzés. A majd három évi cezúra nem csak a dátumok alapján azonosítható, de a szerző írásképe is megváltozott. A sorok fegyelmezettebben simulnak a füzet vonalaira - az 1914-15-ös bejegyzéseknél az író nem mindig vagy csak nagyjából követte a nyomdai segédvonalazást. A betűk rajzolata kidolgozottabb, esztétikusságra törekvő; az írás ezáltal könnyebben olvasható. Varga Ignác kéziratos verseskönyve a népi kéziratosság azon kategóriájába tartozik, amely vegyesen tartalmaz másolt és önállóan létrehozott müveket. Sőt még a másolt szövegek esetében is találkozunk olyan változatokkal, amelyek az eredeti szöveget nem pontosan követik, hanem bizonyos eltérésekkel jelenítik meg azt a kéziratban. A változtatásnak több oka is lehet. A népszerű, szinte mindenki által ismert, az iskolában megtanult szövegeket, verseket a lejegyző emlékezete, az elsajátítás-bevésés egyéni fokának 251