A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Hágó Attila Nándor: Késő neolit település Meggyesgombás (Dumbrava) – „La Cosma" (Szatmár megye) lelőhelyen

Hágó Attila Nándor Következtetések A terepbejárások és a két tervásatás során Meggyesgombáson a La Cosma lelőhelyen az ásatást végző régészek több őskori (késő neolit, rézkor, bronzkor?, La Téne) települést azonosítottak. A kutatások során nagy mennyiségű kerámiaanyag, illetve kőeszköz került be a Szatmár Megyei Múzeum és a Nagykárolyi Városi Múzeum gyűjteményébe. Sajnálatos módon a leletanyag jelentős része összekeveredett, az ásatási dokumentációk (rajzok, fotók, feljegyzések) pedig elvesztek vagy megsemmisültek, ezért nehéz a feltárt objektumok és a leletanyag értelmezése. A tekintélyes mennyiségű kerámia ellenére a leletanyag töredékessége miatt az edényformák meghatározása nehézkes, azonban így is levonhatunk néhány következtetést. A leggyakrabban a közepesen finom felületkezelésü kerámia fordul elő, ezt követi a durva és a közepesen durva felületű kerámia, illetve előkerült néhány finom, sima felületkezelésü töredék is festéknyomokkal. Kerámia A meghatározható edényformák közül a legnagyobb számban az egyenes vagy enyhén kihajló peremű sekély és mély tálak fordulnak elő. Világos- és sötétbarnák, szürkésbarnák, sárgásbarnák, közepes felületkezelésüek, a leggyakrabban használt soványító anyag a homok, a homok és kavics, a homok és nagyobb kavicsdarabok. A legtöbbjük díszítés nélküli, néhány esetben fordul elő plasztikus dísz, a perem alatt vízszintes füllel vagy bütykökkel. Analógiái: Nagykároly (Carei)Kozárd (IERCO§AN 1997.11: 2, VI: 1-3, VII: 1,13, VIII: 1, 9, IX: 1, X: 1, 7, XI: 1, XVIII: 1, XIX: 13, XX: 16), Polgár-Csőszhalom (RACZKY ET ALII. 1994. 233-234., 239-240.), HódmezővásárhelyGorzsa (HORVÁTH 1987. 34. 5. kép, 38. 10. kép, 39. 16. kép, 40. 23. kép), Berettyóulfalu-Herpály (KALICZ-RACZKY 1987. 112. 12. kép, 115. 21. kép, KALICZ-RACZKY 1986. 30: 6., 36: 7.). Szintén a közepes felületkezelésü edények közé tartoznak az amfora típusú edények. Sárgásbamák vagy világosbamák, enyhén kihajló peremmel, hengeres nyakkal, a vállon elhelyezett két könyökfüllel vagy fül nélkül. Legközelebbi analógiáik: Nagykároly-Kozárd (IERCO§AN 1997. 25.), Aranyosmeggyes (Medie§u-Aurit)-Togul lui Schweitzer (VIRAG-KÁDAS 2007. 8.), Polgár-Csőszhalom (RACZKY ET ALII. 1994. 233-234., 239-240.), Berettyóújfalu-Herpály (KALICZ-RACZKY 1987. 108. 3. kép, KALICZ-RACZKY 1986. 38: 4-6 kép, RACZKY-ANDERS 2009. 9. kép). Kis számban ugyan, de az ásatás során néhány csőtalpas tál, illetve kihajló peremű, virágcserép alakú, átfúrt edény töredéke is előkerült. Analógiák: Kálmánd (Cámin)-Szivattyútelep (NÉMETI 1986/87. 18: 2-3. tábla). A nagyméretű tárolóedények egyenes pereműek, díszítés nélküliek, felületük durva, sötétbarnák vagy barnásszürkék, leggyakrabban kaviccsal és durva szemcséjű homokkal soványítottak, analógiájuk szinte minden késő neolitikus lelőhelyen megtalálható (NÉMETI 1999. 96., HÁGÓ 2009. 15-47.). Érdemesnek tartok megemlíteni még néhány ritkábban előforduló edénytípust: miniatűr edények, négyszögletes edény, felfüggeszthető mély tál. A négyszögletes edények közül az SIL kutatóárokból előkerült két darabot tartom jelentősnek. Az egyik egy miniatűr edény töredéke (IV. tábla 6.). Analógiája: Székelyhíd (Säcuieni)-Horo (LUCA-IERCO$AN 1997.4. tábla 8.). A nagyobb méretű négyszögletes edény töredéke beszurkálásokkal és bekarcolt vonalakkal díszített. Párhuzamai: Szegvár-Tűzköves (KOREK 1987. 50. kép 3.), Öcsöd-Kováshalom (RACZKY 1987. 70. 15. kép), Berettyóújfalu-Herpály (KALICZ-RACZKY 1987. 116. 22. kép), illetve hasonló díszítéssel találkozhatunk a Tordos (Turda?) csoportba sorolható kerámián is (GLIGOR 2009. 295-296.1-IV. tábla). A feltárt leletanyagban nagyon kevés kerámiatöredéken észleltünk festéknyomokat, mindössze az SIL számú kutatóárok rétegéből került elő néhány finom felületkezelésű töredék fekete festéknyomokkal. A festés elkenődött, így a minta nehezen kivehető, de ehhez hasonló fekete festésű töredék több késő neolitikus lelőhelyen előkerült: Nagykároly-Kozárd (IERCO$AN 1997. 5: 1-2, 24