A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Hágó Attila Nándor: Késő neolit település Meggyesgombás (Dumbrava) – „La Cosma" (Szatmár megye) lelőhelyen

Hágó Attila Nándor Következtetések A terepbejárások és a két tervásatás során Meggyesgombáson a La Cosma lelőhelyen az ásatást végző régészek több őskori (késő neolit, rézkor, bronzkor?, La Téne) települést azonosítot­tak. A kutatások során nagy mennyiségű kerámiaanyag, illetve kőeszköz került be a Szatmár Megyei Múzeum és a Nagykárolyi Városi Múzeum gyűjteményébe. Sajnálatos módon a leletanyag jelentős része összekeveredett, az ásatási dokumentációk (rajzok, fotók, feljegyzések) pedig elvesztek vagy megsemmisültek, ezért nehéz a feltárt objektumok és a leletanyag értelmezése. A tekintélyes mennyiségű kerámia ellenére a leletanyag töredékessége miatt az edényfor­mák meghatározása nehézkes, azonban így is levonhatunk néhány következtetést. A leggyakrabban a közepesen finom felületkezelésü kerámia fordul elő, ezt követi a durva és a közepesen durva fe­lületű kerámia, illetve előkerült néhány finom, sima felületkezelésü töredék is festéknyomokkal. Kerámia A meghatározható edényformák közül a legnagyobb számban az egyenes vagy enyhén ki­hajló peremű sekély és mély tálak fordulnak elő. Világos- és sötétbarnák, szürkésbarnák, sárgásbar­nák, közepes felületkezelésüek, a leggyakrabban használt soványító anyag a homok, a homok és kavics, a homok és nagyobb kavicsdarabok. A legtöbbjük díszítés nélküli, néhány esetben fordul elő plasztikus dísz, a perem alatt vízszintes füllel vagy bütykökkel. Analógiái: Nagykároly (Carei)­Kozárd (IERCO§AN 1997.11: 2, VI: 1-3, VII: 1,13, VIII: 1, 9, IX: 1, X: 1, 7, XI: 1, XVIII: 1, XIX: 13, XX: 16), Polgár-Csőszhalom (RACZKY ET ALII. 1994. 233-234., 239-240.), Hódmezővásárhely­Gorzsa (HORVÁTH 1987. 34. 5. kép, 38. 10. kép, 39. 16. kép, 40. 23. kép), Berettyóulfalu-Herpály (KALICZ-RACZKY 1987. 112. 12. kép, 115. 21. kép, KALICZ-RACZKY 1986. 30: 6., 36: 7.). Szintén a közepes felületkezelésü edények közé tartoznak az amfora típusú edények. Sárgásbamák vagy vi­lágosbamák, enyhén kihajló peremmel, hengeres nyakkal, a vállon elhelyezett két könyökfüllel vagy fül nélkül. Legközelebbi analógiáik: Nagykároly-Kozárd (IERCO§AN 1997. 25.), Aranyosmeggyes (Medie§u-Aurit)-Togul lui Schweitzer (VIRAG-KÁDAS 2007. 8.), Polgár-Csőszhalom (RACZKY ET ALII. 1994. 233-234., 239-240.), Berettyóújfalu-Herpály (KALICZ-RACZKY 1987. 108. 3. kép, KALICZ-RACZKY 1986. 38: 4-6 kép, RACZKY-ANDERS 2009. 9. kép). Kis számban ugyan, de az ásatás során néhány csőtalpas tál, illetve kihajló peremű, virágcserép alakú, átfúrt edény töredéke is előke­rült. Analógiák: Kálmánd (Cámin)-Szivattyútelep (NÉMETI 1986/87. 18: 2-3. tábla). A nagyméretű tárolóedények egyenes pereműek, díszítés nélküliek, felületük durva, sötét­barnák vagy barnásszürkék, leggyakrabban kaviccsal és durva szemcséjű homokkal soványítot­tak, analógiájuk szinte minden késő neolitikus lelőhelyen megtalálható (NÉMETI 1999. 96., HÁGÓ 2009. 15-47.). Érdemesnek tartok megemlíteni még néhány ritkábban előforduló edénytípust: mi­niatűr edények, négyszögletes edény, felfüggeszthető mély tál. A négyszögletes edények közül az SIL kutatóárokból előkerült két darabot tartom jelentősnek. Az egyik egy miniatűr edény töredéke (IV. tábla 6.). Analógiája: Székelyhíd (Säcuieni)-Horo (LUCA-IERCO$AN 1997.4. tábla 8.). A nagyobb méretű négyszögletes edény töredéke beszurkálásokkal és bekarcolt vonalakkal díszített. Párhuza­mai: Szegvár-Tűzköves (KOREK 1987. 50. kép 3.), Öcsöd-Kováshalom (RACZKY 1987. 70. 15. kép), Berettyóújfalu-Herpály (KALICZ-RACZKY 1987. 116. 22. kép), illetve hasonló díszítéssel találkozha­tunk a Tordos (Turda?) csoportba sorolható kerámián is (GLIGOR 2009. 295-296.1-IV. tábla). A feltárt leletanyagban nagyon kevés kerámiatöredéken észleltünk festéknyomokat, mind­össze az SIL számú kutatóárok rétegéből került elő néhány finom felületkezelésű töredék fekete fes­téknyomokkal. A festés elkenődött, így a minta nehezen kivehető, de ehhez hasonló fekete festé­sű töredék több késő neolitikus lelőhelyen előkerült: Nagykároly-Kozárd (IERCO$AN 1997. 5: 1-2, 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom