A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében
Bene Jánosné átjáró volt, melyet Postaköznek is neveztek. Szesztay László mérnök, műegyetemi tanár, a városrendezési terv készítője a Bethlen utca Kossuth térre nyíló torkolatát, s magát az utcát 26 méter szélesre tervezte, s ha ez a terv megvalósult volna, az egyház telke eltűnik. Talán nem véletlen, hogy a helyi sajtó felkarolva a katolikusok tervét, azt városfejlesztési érdekből a legfontosabbak közé sorolta, s a 26 méter széles utcát egyenesen fényűzésnek tekintette azzal érvelve, hogy az ott kibontakozó forgalomhoz bőven elég a 18 méter utcaszélesség, s így a palota felépíthető lesz. 17 A Bethlen utca ezen keskeny részén, a 4. és 6. számú házak tulajdonosai, nevezetesen a római katolikus egyház és Papp-Ragány László huszárszázados 1927. október 20-án levélben jelezték, hogy ha a szabályozás a fentiek szerint valósul meg, mind a ketten nagy hátrányokat szenvednek: „...A szóbanforgó szabályozási vonal egy ideális terv, amely a róm. kath. plébánia szögletét kapcsolja össze a Bethlen utcai sarokházzal és e révén egy 28 méter széles olyan utcát teremt, amelyet az ott lebonyolítandó forgalom valóban nem igényel. Ellenben, ha az ucca kisajátítása p. o. csak 18 méter szélességben terveltetnék, illetve a szabályozási vonal ehhez képest módosíttatnék, alulírottaknak módjukban lenne megmaradó telkeiken olyan új modern házakat építeni, amelyek Nyíregyháza városának fejlődéséhez szintén hozzájárulnának és emellett mint adó tárgy magának a városnak is tetemes közjövedelmet képeznek... " 1 8 1928. február 24-én, pénteken, a városi közgyűlés napirendjén szerepeltette a bérház ügyét. A közgyűlés az általa hozott határozat szerint a Bethlen utcának a Bercsényi utcáig az utca szélességét a tervbe vett 28 méter útszélesség helyett 18.5 méterben állapította meg. „A szabályozási tervezet ezen módosítása csak abban az esetben hajtható végre, ha a róm. kath. egyház az építkezés elhatározását felsőbb hatóságával jóváhagyottan igazolja és az építkezést tényleg megkezdi. " - mondta ki a határozat, majd tovább folytatva a képviselőtestület kijelentette, hogy az utca szabályozására az egyház telkéből 105 négyszögöl területet 32.000 pengőért megvásárol. Megengedték továbbá, hogy az építkezés ideje alatt az egyház a Bercsényi utcáig az úttesten az építkezési anyagokat elhelyezze és boltbérlőinek barakképületet építsen. Az építkezés idejére a Bethlen utcának a Bercsényi utcáig terjedő szakaszát a kocsiforgalom elől a város elzáratja. A képviselőtestület a továbbiakban „Figyelmezteti az építtető róm. kath. egyházat, hogy különös gondot fordítson arra, hogy az építendő bérpalota, úgy szépészeti, mint városrendezési szempontból kifogástalan legyen. Kötelezi, hogy a bérpalota külső falkiképzését nemes anyagból készíttesse. "A határozat szólt az udvarokról is, kimondva, hogy bár a városrendezési terv külön nem említi az udvarok elhelyezését, de most intézkedést 1 7 Nyírvidék XLIX: 32. 1928. február 9. 3. 1 8 SzSzBML V. B. 77. XIII. 1926/1811. 2. kép A katolikus bérház helyén álló épület Zrínyi utcai homlokzata Fig. 2 Fa?ade of the building standing in the place of the Catholic tenement building from Zrinyi Street 204
