A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében
Bene Jánosné épülettömb nemcsak egyik monumentális szép épülete lesz a fejlődő új Nyíregyházának, hanem nagy lépéssel fogja előbbre vinni a lakásprobléma megoldását is. A Kotsis István műegyetemi tanár tervei szerint s az ő ellenőrzése mellett épülő, a modern higiénia minden követelményének megfelelő épületben a tervek szerint 23 üzlethelyiség és 38 lakás nyer elhelyezést. A lakások közül három kétszobás garzon lakás lesz, minden emeleten egy-egy, mely két szobából, egy előszobából, s egy fürdőszobából fog állni. Lesz ezenkívül hat kétszobás, huszonegy háromszobás, hat négyszobás komplett lakás, egy lakás Geduly Henrik püspök részére és egy házmesteri lakás. A komplett lakások mindegyike a következő helyiségeket foglalja magába: előszoba, fürdőszoba, cselédszoba, konyha, kamara. Az építkezés új és jelentős stádiumba jutása a hétfőn délután 5 órakor tartott egyháztanács ülésen történt meg, melyet Paulik János igazgató lelkész és dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, egyházközségi felügyelő hívtak egybe.""' Ezen az 1928. február 13-i egyháztanácsi ülésen Szohor Pál előterjesztése szerint az egyháztanács „ ... javasolja a képviselőtestületnek, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület által az építési kölcsönre tett ajánlatot, mint a mai gazdasági és kereskedelmi viszonyok között elérhető legkedvezőbbet fogadja el és annak felhasználásával az építkezési munkálatok megkezdését rendelje el... "" Az egyháztanács javaslata szerint az egyház felvesz egymillió háromszázezer pengőt kitevő dollárkölcsönt (245.000 dollár) a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől 35 éves futamidőre 8,8 %-os kamatra. Ezen kölcsön éves törlesztése 127.600 pengő, melyet a bérház jövedelmeiből kell „kitermelni". Szohor Pál és az egyháztanács számításai szerint az üzletek (23 üzlethelyiség a/1900 - azaz helyiségenként 1900 - pengő évente) és a lakások (3 garzonlakás évi bére egyenként 1300 pengő, a 6 kétszobásé egyenként 1700 pengő, a 21 háromszobásé 2400, a 6 négyszobásé 2700 pengő, a bérházban kialakított püspöki lakás és a házfelügyelői lakás éves bére 4000 pengő) évente 128.400 pengő bevételt hozhatnak, mely így 750 pengővel haladja meg az éves törlesztést. Az 1928. február 25-i egyháztanácsi ülés az építkezésre továbbra is Pollacsek és Epstein budapesti és a vele társult Kovács Dezső nyíregyházi építőmestert jelölte, a vizes munkákra pedig a Bründl János egészségügyi műszaki berendezések gyárát. Kimondták azt is, hogy a részletmunkáknál „ ...A. egyenlő ajánlat esetén elsősorban a nyíregyházi evangélikus, másodsorban a helybeli iparosok elsőbbsége szerződésben biztosíttassék. B. az építkezés ellenőrzésére építő-bizottság alakíttassék... " 1 2 Az 1928. február 26-i egyházi képviselőtestületi ülés az egyháztanács korábbi javaslatait jóváhagyva határozatot hozott a kivitelező cégről. Erről is tudósított a Nyín'idék, mely szerint az evangélikus egyházközség 1928. február 26-án, vasárnap délelőtt 11-kor tartott közgyűlést, és itt dőlt el véglegesen ez a kérdés. Nyolc ajánlat került a testület elé, melyek közül három volt számba vehető. A budapesti Pollacsek és Epstein cég, az Építőipar Rt., mely Nyíregyházán már két év óta végezte a város útburkolási munkáit, s így megbízhatóságáról első kézből lehetett információkat szerezni, s a nyíregyházi iparosok egy csoportja, melynek élén Adorján János építőmester állt. A Pollacsek és Epstein cég főleg a fővárosban oldott meg sikerrel több állami és magánépítkezést. Az egyházközség mindhárom ajánlatra a legnagyobb bizalommal tekintett. Elsősorban a nyíregyházi ajánlatot vizsgálták meg, de „ bármennyire is előnyben szerette volna részesíteni őket, nem tudott mellettük foglalni állást, nagy anyagi érdekek miatt. " Az ajánlati végösszegekben a három ajánlat között mindössze 200 pengő differencia volt, ami elenyésző egy ilyen építkezésnél. Ami a budapesti cég mellett döntött, az a határidő. Az egyházközségnek ugyanis minden megkezdett félév, ameddig nem állt az épület, 62.000 pengős megterhelést jelentett. A név szerinti szavazás során a testület 1 0 Nyírvidék XLIX: 39. 1928. február 17. 8. 1 1 NyhEvL. Et. jkv. 3/1928., ill. 22/1928. 1 2 NyhEvL. Et. jkv. 3/1928., ill. 22/1928. 202
