A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében

Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében úthoz közelebb eső terület a Palicz család adományából került hozzájuk, a templom felé eső rész pedig már régen egyházi tulajdon volt, ahol egy épület és kert volt, mely 1912-től az evangélikus püspökségnek és püspöki lakásnak adott helyet. Az 1920-as évek közepén a püspöki lakáson kívül még három üzlet, Kovács Soma füszerüzlete, Czigler János kosárfonó mester üzlete és műhelye, valamint Kecskés József szabósága állt a nagy telken (MARGÓCSY 1986. 204-210.). Az evangélikus egyházközség nevében Paulik János igazgató-lelkész, Szohor Pál, az egyházi pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke 1927. december 5-én fordult kérelemmel a városi tanácshoz. Levelükben bejelentették, hogy az egyház a Luther és a Kállói utca sarkán álló telkére háromemeletes bérházat kíván építeni, melynek terveit is mellékelték, s kérték az építési engedély megadását.

7 A benyújtott terveket még abban a hónapban megvizsgálta Nagy Elek városi műszaki tanácsos, és december 27-én az építési engedély kiadását javasolta. Az építkezés megkezdéséhez azonban a telken lévő üzleteket és a püspöki lakást ki kellett költöztetni, hogy a bontás elvégezhető legyen. Ezt úgy oldotta meg az egyház, hogy a Kállói utca elején álló nyilvános illemhely két oldalára egy-egy - ideiglenes - barakkot építtetett a bérpalota kivitelezőjével. Az egyik barakkba a szabó és kosárfonó üzlet-műhely, míg a másikba a fűszeres üzlet költözött. A városi tanács 1928. március 8-án kelt véghatározata az alábbiakat mondta ki: „A tanács a mérnöki hivatal javaslata alapján engedélyt ad az ág.h. ev. egyházközségnek a Luther utca s Kállai utca sarkán lévő telkükön álló úgynevezett Kovács Soma-féle ház, valamint a jelenlegi püspöki lakás céljaira szolgáló épületek elbontására, továbbá a bérpalota építkezésének idejére 2 drb. üzletház céljaira szükséges barakképület építésére és engedélyezi, hogy ezeket a barakképületeket az építendő bérpalota előtti közterületen helyezhesse el... Az igénybe vett közterület használati díját havonkint és négyzetméterenkint 0.16 P. egységárban állapítja meg a tanács... "

8 A püspöki lakás és Geduly Henrik püspök méltó elhelyezésére Paulik János igazgató-lelkész kérelemmel fordult a városhoz, hogy a város tulajdonát képező Luther utca 13. szám alatti úgynevezett Prok-féle házasbelsőség északi oldalának lakását az evangélikus bérpalota építkezésének tartamára püspöki lakás céljára engedjék át. Ez az épület nagyjából szemben állt a püspöki lakással. Az 1928. február 24-i városi közgyűlés havi 200 pengő bérösszeg megállapítása mellett a kérelemnek helyt adott.

9 A Luther ház tervezésével az egyház dr. Kotsis István budapesti építész-tanárt bízta meg. „A Kállai- és Luther-utcákra és a Luther térre épülő, hatalmas frontú, átjáró udvarral kettéosztott 7 SzSzBML V.83. III. 4. doboz., IV. 1927/944. 8 SzSzBML V. 83. III. 4. doboz., IV. 1927/944. 9 SzSzBML V. B. 72. közgyűlési jegyzőkönyv 1928. febr. 24. Kgy. 186/1928. K. 5432/1928. 1. kép A Luther ház helye Fig. 1 Place of the Luther house 201