A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - Ulrich Attila: Jobbágyi adózás és társadalom a Szepesi Kamara területén 1670-73 között

Jobbágyi adózás és társadalom a Szepesi Kamara területén 1670—73 között üzleti kapcsolatokat ápoltak a kereskedelmet bonyolító és abban nélkülözhetetlen szerepet játszó idegen elemekkel. Ez az összefonódás a legtöbb esetben nagyon szoros, sokszor több évig vagy évtizedig tartó egymásrautaltságot jelentett. Az a ritka kereskedőréteg, amelyik nem szállító és vándor életmódot folytatott, helyben maradásával a környezet fontos tényezőjévé vált. Ezek a kereskedők, boltosok azonban a hagyományos „bolti" tevékenységen túl faktorok (kupecek) is voltak, akik a nemesség külföldi boreladásait szervezték (pl. Szemere László gálszécsi uradalmában). Az összefonódásra jó példa lehet Szepessy Pál Pál nevü fia, aki a XVII. század végén Hegyalja egyik legmeghatározóbb kereskedőcsaládjával, a Karatinokkal állt üzleti kapcsolatban. Fennmaradt elszámolásaikból kiderül a bor, mint fontos csereeszköz és tőkeháttér szerepe. A Szepessy-Karatin elszámolásokból egyértelmű, hogy a nemes élelmiszer és egyéb szükséges vásárlásait hitelbe kapta, aminek biztosítékát hegyaljai szőlőbirtokainak termése jelentette. így Szepessy Pál minden év végén a felhalmozott adósságot boraival fedezte.

3 A fogadók, kúriák területén mészárszékeket üzemeltettek, ahol a mészárosok árendások voltak, a vágásokból meghatározott mennyiségű húst voltak kötelesek a földesúrnak biztosítani, illetve a mészárszéken kiárulni. Hasonlóképpen működtek a sör- és pálinkafőzdék, ahol szintén árendás szakemberek főzték az italokat. A szerződések szerint minden főzés után készpénzt és a megmaradt „moslékot" kapták meg. A robotkötelezettség, amely a jobbágyság legjelentősebb terhének számított, igen nagy eltéréseket mutat. Ezt leginkább a természeti környezet, a kialakított majorságok nagysága befolyásolta, a földbirtokosok ugyanis sokszor nem vették figyelembe a rendelkezésükre álló jobbágyi munkaerő kapacitását. Alapvető teher a kialakított föld- és rétmajorságok művelése, az ehhez kapcsolódó munkák, szántás, vetés, behordás, kaszálás, takarás, cséplés követelése. Külön tehertételt jelentett a szekerezés, mint robotkötelezettség (pl. a szepesi vagy a nagyidai uradalomban), amely legtöbbször gabona- és borszállítást takart. A szőlős helyek jobbágyságának robotja is nagy eltéréseket mutat. Néhol csak szőlőmunkára kötelezettek a jobbágyok, de például Sziny érváralj a környékén más mezőgazdasági robotot is teljesíteniük kellett. Robotváltást csak a Hódoltsági területeken tapasztalunk, illetve a Hegyalján, ahol a földesurak kénytelenek voltak a robot mellett bérmunkát igénybe venni. Meglepő volt számunkra a robot heti napszáma: ez a heti egy naptól a heti 6-7 (!) napi munkakötelezettségig változott. A legkirívóbb példát éppen Baksa István duplini uradalma mutatja, ahol megkövetelték a napi szintű ingyenmunkát. Bertóty László fricsi uradalmában a heti három nap igás robot mellett - ha szükség volt rá - három nap kézi robotot is teljesíteni kellett. Általánosan azonban a heti 3 nap robot volt szokásban. Elvonatkoztatva a robot nagyságától, a terheket inkább az egy főre jutó terület müvelése jelentette. A földesúri majorságok adott nagyságúak voltak, amelyet változó számú jobbágyságnak kellett megművelnie. A forrásokból úgy látszik, sok esetben a jobbágyi állatszám (ökörszám) sem elegendő a műveléshez, főleg a már sokszor jelzett peremvidéken. Ajobbágyság állattartási szokásait figyelembe véve úgy tűnik, hogy Sáros vármegye és a Szepesség területén a földmunkát nem ökrökkel, hanem lóval végez(het)ték: erre az összeírások magas lószámai mutatnak. A robot esetében szintén kimutatható az etnikai eltérésen alapuló könnyebb tehertétel, így a ruszin, és az oláh falvakban a robot alacsonyabb kötelezettséget jelentett, szemben a már kimutatott cenzusos adózással. Ennek oka sokszor a friss betelepülés, a jövevény státusz lehetett, de szerepet játszott benne a természeti adottság, a hegyvidéki jelleg, illetve az ebből következő töredéktelkes birtoklás. Az összeírások nemcsak a jobbágyi társadalom adóterheivel kapcsolatban adnak fontos tájékoztatást, hanem a társadalom összetételére, a telekszámra, azon kívül a jobbágyi állatállományra 1 Borsod megyei Levéltár XIII. A Szepessy család levéltára, 14. doboz Szepessy Pál iratai. 181