A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - Helytörténet, történelem - Mohácsi Endre: Adalékok az 1612. évi események történetéhez

Mohácsi Endre a brassói főbíróból avanzsált „hadvezér" Ghiczy tanácsai ellenére is össze akarta mérni serege erejét a fejedelmi haddal. Októberben viszont Báthory serege fölényesen győzött, Weiss is a csatatéren maradt holtan. így a fejedelem nem várt gyorsasággal tudta lezárni a brassóiak ügyét. Sőt a fejedelem hűségére látszólag visszatért Nagy András terveiről is értesült a fejedelem, és még augusztusban kivégeztette az áruló hajdúvezért. Legközelebbi emberei ellenséges viselkedése folytán a fejedelem egyre bizalmatlanabb lett. Kiszámíthatatlansága miatt féltek is tőle. így számolt be erről Bethlen Gábor 1612 októberében Thurzó Györgynek: „A tavaszkor Szebenben tartott országgyűléskor is, megrészegölése után minden ok nélkül belé veszett, meztelen kardot rántott reá (ti. Bethlenre), melyet ha Némethy Gergely kezében meg nem fog vala levágja. Igaz ugyan, hogy az subditus urának csak addig kötöles az hivségre, a migvallásában, böcsöletiben és szabadságában meg nem sérti, de ő mégis tűrt, noha bizony igen keserves szívvel és bús elmével... " (VERESS 1914. 329.) Bethlen, féltve életét, a törökhöz szökött. Báthory nem ijedt meg, sőt ő maga nyugtatta a nádort, hogy „Bettlen Gáborra minékünk illendő gondviselésünk vagyon, nem is tartunk igen sokat tölle. Ennél egyebet a felől az áruló felől N(agy)s(á)g(o)dnak nem írhatunk. " (KOMÁROMY 1896. 434.) 1612 Báthory Gábor fejedelem „győzelmével" végződött. De ekkorra már később megállíthatatlannak bizonyuló folyamatok indultak el. Báthory végleg szakított a török portával, és a Királyi Magyarország oldalára állt. Ha ezt II. Mátyás komolyan veszi, és hathatós segítséggel támogatja a fejedelmet ebben az ügyben, okozhatott volna némi fejtörést a török portának. De támogatást nem kapott, sőt egy roppant tehetséges politikus pártolt át Erdélyből, a fejedelem környezetéből az oszmán birodalomhoz Bethlen Gábor személyében. így az 1613. év gyökeres változásokat hozott. Ezek a változások pedig évekig kihatottak egész Európa történetére. Irodalom DEÁK 1879. Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei. 1515-1709. Magyar Tudományos Akadémia Kvk. hivatala, Budapest 1879. KOLOSVÁRY—ÓVÁRI 1900. Magyar Törvénytár = [Corpus Juris Hungarici] : 1608-1657. évi törvényczikkek ford., utalások: Kolosváry Sándor-Óvári Kelemen; magyar jegyz. Márkus Dezső. Millenniumi emlékkiadás, Franklin, Budapest 1900. KOMÁROMY 1896. Komáromy András: Báthory Gábor történetéhez 1-2. Hadtörténelmi Közlemények 1896. 273-298., 417^452. KRUPPA 2009. Kruppa Tamás: Erdély és a szentszék a Báthoryak korában: okmánytár II. 1595-1613. [Transilvania and the Papacy in the age of the Báthorys: documents II., 1595-1613.] közread. Kruppa Tamás. PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja - Budapest - Róma - Szeged 2009. MOL El 73 Magyar Országos Levéltár E szekció 173 Dóczy család iratai. SZILÁGYI 1880. Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VI. kötet. 1606-1614. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Budapest 1880. 174