A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Csajághy György: Híradás a legújabban előkerült avar sípról

Híradás a legújabban előkerült avar sípról Csajághy György A Nyíregyháza-Oros határában (1. kép) tervezett Mega üzleti park területén 2010. április 22. és december 1. között az építkezést megelőző régészeti ásatások folytak 26 hektáron. A terület keleti részén kiterjedt avar telepre bukkantak.

1 A Jósa András Múzeum régésze, Istvánovits Eszter által irányított munkálatok nyomán Toldi Zoltán ásatásán egy érdekes hangszerlelet került felszínre. A lelet egy hajdani ház 380x387 cm, 50 cmre mélyített, függőleges oldalú és egyenes aljú gödréből (5185. objektum) került elő (2. kép). A ház délkeleti sarkában erősen omladékos kemence maradványaira bukkantak. A csontból készült 5 lyukú hangszert az objektum 1. kép / Fig. 1 Nyíregyháza-Oros 2. kép Nyíregyháza-Oros, Mega üzleti park 5185. objektum Fig. 2 Nyíregyháza-Oros, territory of Mega business park, feature 5185 1 A lelőhely valószínűleg évszázadokat felölelő avar telep, mely valószínűleg használatban maradt a IX. (X. ?) században. Ez azonban a leletanyag feldolgozása után derülhet ki. Amennyiben így lenne, e körülmény is az avaroknak a frank és bolgár háborúk utáni túlélését igazolná, szemben a Suda-lexikon, valamint Notker Balbulus (legutóbbi kiadás: BALBULUS 1992., lásd még SZÁDECZKY-KARDOSS 1998. 290-291., 305.) és a Nesztor-krónika tudósításával. E források állítása részben félreértelmezett, illetve túlzó, mint azt már Szádeczky-Kardoss is világosan látta (SZÁDECZKY-KARDOSS 1998. 305.), s azóta számosan úgy gondolják (köztük LÁSZLÓ 1988., KÜRTI 2004.), hogy egyes avar néprészek nagy létszámmal megérték az Árpáddal érkező magyarság bejövetelét. E véleményekhez általánosságban magam is csatlakozom, noha idevonatkozó érveim e dolgozat keretei közt nem fejthetők ki. Pusztán annyit említek, hogy a Kárpát-medencét belakó avar kori - főképp avar és beolvadt, elavarosodott - igen komoly létszámú népességnek eddig több mint 80 ezer sírját tárták fel. Köztük unikális jellegű a Komárom-hajógyári temető és telep (TRUGLY 1994., TRUGLY 2008.). Több nagy avar temetőről is tudunk. Ilyen a zamárdi több ezer sírós feltárás (BÁRDOS 1998.). Az avarok továbbélését a vörsi és más erről ámlkodó temetők igazolják (KÖLTŐ-LENGYEL-PAP-SZENTPÉTERI 1992.). Nem lehetetlen, hogy a nyíregyházi avar telep is bővítheti ezek sorát. Teljes képtelenség tehát azt feltételezni, hogy az avarság kipusztult volna. Az avarok nagyszámú túlélését mégis többen megkérdőjelezték, köztük Györffy György (GYÖRFFY-ZÓLYOMI 1994. 27-30.) és Bálint Csanád (BÁLINT 1995., BÁLINT 2008.). NyJAMÉ LIII. 2011. 113-130. 113