A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében

Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében Bene János Bármennyire is elképzelhetetlen, az 1920. június 4-i trianoni békediktátum után a felszabdalt magyar állam gazdasági fejlődése az évtized közepére elérte a világháború előtti utolsó békeév szintjét, hogy azután az 1930-as évek elején az egyik legsúlyosabb gazdasági válságot élje át. „ 1925-re a gazdaság rekonstrukciója és új kereteinek kialakítása befejeződött. Ezt követően a magyar gazdaság néhány esztendőn át a fellendülés időszakát élte. A kormányzat gazdaságpolitikájából logikusan következett, hogy ez a fellendülés elsősorban az ipar területén mutatkozott meg. Az utolsó békeévben, 1913-ban az ipar és a bányászat a nemzeti jövedelem 25 %-át adta. 1924-1925-re - részben a területváltozások következtében is — ez az arány 29 %-ra, 1928-1929-re 31 %-ra emelkedett, s az 1929-1933-as világgazdasági válság előestéjén területarányosan mintegy 12 %-kal múlta felül a háború előtti szintet. " - írja Romsics Ignác (ROMSICS 1999. 157.). Nyíregyházán e rövid, alig pár éves konjunktúrában a központi, kincstári építkezések mellett jelentős szerepet kaptak az egyházi beruházások is. Az 1927-es polgármesteri jelentés - melynek részleteit a helyi sajtó, a Nyírvidék 1928. február 9-i számában közölte - arról szólt, hogy az építkezések üteme 1927-ben legalább olyan nagymérvű volt, mint a világháború előtti években. A város magánépítkezési bizottsága abban az évben építési engedélyt adott ki Szabolcsvármegye székházbővítésére, az Erzsébet kórház új tömbjének, a Leánykálvineum tornatermének megépítésére, a református elemi iskola emeletesre való átépítésére. Építési engedélyt kapott a m. kir. folyammérnöki hivatal székháza, valamint Friedmann Sélig egy 18 szobás szálloda-vendéglő építésére. Építési engedélyt adott ki a város tanácsa 3 db 8 szobás, 4 db 6 szobás, 12 db 4 szobás, 45 db 3 szobás, 106 db 2 szobás, 66 db 1 szobás lakásra, 59 db toldalék épületre, 20 db üzletre, 12 db műhelyre, 2 db benzinkútra, 130 épület átfedésére tűzmentes anyaggal. Összesen 292 új lakás épült, közöttük 9 db emeletes.

1 Az egyházak közül a két legjelentősebb számú egyházközség - az evangélikusoké és a római katolikusoké - gondolt nagyobb építkezésre. A nyíregyházi evangélikus egyházközség egyháztanácsa az 1927. március 26-án tartott ülésén Szohor Pál, az egyházi pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke előteijesztése alapján a következő javaslattal fordult az egyházközség képviselőtestületéhez: „ ...Mondja ki a képviselőtestület, hogy az egyház tulajdonában lévő Kovács Soma-féle, valamint az azzal szomszédos lelkészi telekre két-három emeletes bérházat épít. Hatalmazza fel az egyházi elnökséget, hogy az építendő bérház terveit elsőrangú műépítésszel készíttesse el, s a felmerülő költségeket az 1927. évi költségvetés 1 Nyírvidék XLIX: 32. 1928. február 9. 4. NyJAMÉ LIII. 2011. 199-218. 199