Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században Terelik Szilveszter Károlyi Sándor (1669-1743) a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári béke után kezdte meg birtokain a katolikus egyház meglehetősen lepusztult intézményrendszerének újjáépítését. Először Kaplonyba telepített ferenceseket, helyreállítva számukra a középkori monostortemplomot,1 Nagykárolyba a piaristákat hívta meg, ahol a reformátusoktól visszavett egykori plébániatemplom mellé épített kolostort és iskolát a kegyesrendi atyáknak (Bara 2009. 626-628.). Károlyi az 1720-as évektől kezdve az ősi családi birtokok mellé szerzett újabb, Szatmár megyei birtokokra is katolikus svábokat telepített, ahol a református magyaroktól fokozatosan szerezte vissza a középkori eredetű templomokat. A dolgozatban két ilyen templommal, a krasznabéltekivel és az erdődivel kapcsolatos írott és képi forrásanyagot tekintem át. Célom ugyanaz, mint az erdődi vár barokk kori újjáépítését földolgozó tanulmányommal volt (Terdik 2008.), hogy ti. egy jövőbeni falkutatás/ásatás előkészítése során megfelelő történeti dokumentáció álljon a munkával megbízott szakemberek rendelkezésére. A krasznabélteki templom Krasznabéltek a XIV. század utolsó évtizedeiben került a vlach Drág mesternek, valamint testvéreinek, Jánosnak és Balknak, szatmári és máramarosi ispánoknak a tulajdonába, akik a birtokra többször is uralkodói megerősítést nyertek, majd 1394-ben országos vásár tartására is engedélyt kaptak. Fiaik 1412-től Béltekinek nevezik magukat. A település 1462-ben már mezőváros volt, ahol Balk leszármazottainak háza is állt (Németh 2008. 27-28.). A XIX. században a templomtól néhány száz méterre egy várkastély sáncainak nyomait említik, amelyről úgy tudták, hogy a településen a XVII. században birtokot szerző Prépostváry-család építette.1 2 Minden bizonnyal voltak középkori előzményei, mivel az 1582-es Urbárium még a Drágfiak puszta házát említi.3 Az erdélyi egyházmegye szatmári főesperességéhez tartozó Béltek egyházának András nevű papja 1333-ban 8 garas pápai tizedet fizetett. Szűz Máriának szentelt templomát egy 1424-es birtokmegosztás folyamán említik újra (Maksai 1940. 115., Németh 2008. 28.). Részben ma is álló gótikus templomáról a XX. század elején úgy tartották, hogy az erdődivel egy időben, 1482-ben 1 Újjáépítésének történetét e folyóirat előző évi kötetében dolgoztam föl (Terdik 2009.). 2 Mizser 2001. 55-56. Ezt említhetik az 1713-as Urbáriumban is romos kastélyként (MOL UC 44:22). Minden bizonnyal innen hordatott köveket Barta Pál az erdődi Szent Donát kápolna alapozásához 1725-ben. Károlyi Sándornak írja: ,,Béltekrül az kápolna fundamentumához alkalmas követ hordottak...” Erdőd, 1725. máj. 27. (MOL P 398, 4723) és: ,/fz bélteki vár árkához való köveket az víz el lepte az mint Kalmár Jankó mondgya de ha esső nem lenne le apad rólla és úgy tud hozni a kápolnához.” Erdőd, 1725. máj. 19. (MOL P 398, 4724) 3 MOL UC 106:2 (Tévesen a Szabolcs megyei Béltekre utal a mutató). NyJAME LM. 2010. 329-348. 329
