Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

Néprajz - Bodnár Zsuzsanna: A paraszti világ tárgykultúrája

Bodnár Zsuzsanna Erdész Sándor 1964-es kállósemjéni tárgygyűjtése kiemelke­dő, hiszen ebben az időszakban ő maga is ott élt, ismerték, így számos anyagot ajánlottak figyelmébe. Ezek tárgyvásárlás vagy ajándékozás révén kerültek be a gyűjteménybe. Gyűjtésében találkozunk a háztar­tás, a szövés-fonás eszközeivel, a gyönyörűen díszített szőttesekkel és hímzésekkel, a földművelés és állattartás tárgyaival, a népszokások, az emberi élet szokásaihoz kapcsolódó használati tárgyakkal. Ebben az év­ben gyűjtött megyénk távolabbi részein is, Nemesborzován, Császlón és Sonkádon. A sonkádi gyűjtés egyik kiemelkedő darabja a 65.24.8 lel­tári számú, felirattal datálható szuszék, felirata: „ Makay István tsínálta 1864”. Kiemelkedő eseménye volt ennek az évnek, hogy Erdész Sándor a tyukodi Magos Józseffel elkészíttette, rekonstruáltatta azokat a gyé­kénymunkákat, gyékénytárgyakat, amelyeket a faluban használtak. Ez a gyűjtés szolgált alapul a Jósa András Múzeum új állandó néprajzi kiál­lításának megrendezéséhez. Az 1965. évből ki kell emelnünk a túrricsei, nyíregyházi, nyírtassi gyűjtéseket. A leltárkönyv tanúsága szerint szintén jelentős számú, minőségi anyagot gyűj­tött a református egyház támogatásával Penyigén. A földművelés, az állattartás, a fonalfeldolgozás bemutatásához sok érdekes és hiánypótló tárgy gyűjtésével járult hozzá. A muzeológus érdeklődé­si és publikációs tevékenységét tükrözi a 65.33.1.1—2— 65.33.6 leltári szám alatt jegyzett farsangi dramatikus játékokhoz használt gyűjtemény együttes (kecske, gólya, csikós farsangos). 1930 körül készítette Varga Bertalan a tárgyakat, melyeket 1965-ig használtak Panyolán. Az 1966-os tiszacsécsei gyűjtés számos helyi házi- és kisiparos „munkáját” mentette át a múzeumba: Magos Gusztáv, Magos Gyula, Kiss Sándor faragott fatek­­nőit, asztalszékeit, 1932-ben készült krumplitörőt, archa­ikus bútordarabokat, melyek a múzeumfaluba áttelepített tiszabecsi lakóház berendezési darabjait képezik. Meny­hárt Miklós eladónak köszönhetően 1966-ban 36 db ke­rámiaedény került a gyűjteménybe Tiszaeszlárról, köztük tányérok, tálak, szilkék és a ritkaságnak számító cserép­fedők. De Erdész Sándor gyűjtött olyan különlegessége­ket is, mint az aratókoszorú, a gyermek állószék, lucaszék Nyíregyházáról, guba Kispaládról. 1967-ben a Mándoki Gimnázium és a Nyírturai Általános Iskola honismereti szakkörei segítségével szá­mos érdekes néprajzi tárgy került a Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteményébe. Az elkövetkezendő évek ugyancsak termékenyek voltak a leltárkönyv tanúsága szerint. Ekkor került be Nagy Béla szíjgyártó műhelyének anyaga, a már előbb említett Papp Dénes kalaposmester által készített kalapok, csizmadiaszerszámok. Külön ki kell emelni a Nagykállóban gyűjtött és használt kerékgyártó és kádár eszközöket, szerszámokat, melyek a múzeumfaluban felépített kismesterségek műhelysorának berendezéséül szolgáltak. Ezeket napja­inkban is megtekinthetik a látogatók. 12. kép Almaszedő kosár (64.217.40.) Tyúkod (Boros György felvétele) Fig. 12 Apple basket (64.217.40) Tyúkod (photo by György Boros) 11. kép Csupor (gyermekjáték) (66.15.26.) Tiszaeszlár (Boros György felvétele) Fig. 11 Mug (toy) (66.15.26) Tiszaeszlár (photo by György Boros) 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom