Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Forrásközlés - Piti Ferenc: A Vay család berkeszi levéltárának 1342-1382 közötti oklevelei
A Vay család berkeszi levéltárának 1342—1382 közötti oklevelei Mon birtokot Jakab cserébe adta Hunch apjának: Jánosnak) megmutatására és szavatolására 1347. nov. 8-ra (ad oct. fe. 00. SS., a. d. 1347.) vezesse a vajda elé. Hunch megkapva a vajda idézőlevelét, annak megfelelően Sampson-i László fia: Miklós vajdai emberrel (a váradi egyház chorus-ának klerikusa, a váradi káptalan embere: Mátyás jelenlétében) okt. 13-án (quind. fe. B. Mychaelis arch.) Bogach birtokon Gerend-i Péter fia Miklós comes fia Jakab fiát: Pétert és leányát: Klárát a vajda elé idéztette nov. 8-ra (ahogy a váradi káptalan oklevele ezt tartalmazta, amit a vajdának Hunch férje: Jakab mutatott be). Akkor azonban Péter és Klára nem jelentek meg, nem is küldtek senkit maguk helyett, bár Jakab (Hunch képviselője) 22 napig várta őket a vajda előtt. Jakab azt állította, hogy a felesége Pétert és Klárát Mon birtok valós és régi határainak megmutatására és szavatolására a továbbiakban nem tudja elővezetni szegénysége miatt, és kérte Menyew-i István fia: Miklóst (aki János fia: Mark személyében jelent meg a váradelőhegyi konvent ügyvédvalló levelével, és a vajda háromszori kérdésére ezzel egyetértett), hogy az ügyet zárják le. A pert akkor [1348.] márc. 12-re (oct. diei Cinerum) halasztották, mikor is Jakab a felesége: Hunch nevében ezen konvent ügyvédvalló levelével a vajda előtt azt mondta, hogy az általa megmutatott határok szerint bejárt vitás, Mark által tilalmazott földrész Mon birtokhoz, István fia: Miklós (Mark nevében a váradi káptalan ügyvédvalló levelével) pedig azt állította, hogy Mark Boxa nevű örökbirtokához tartozik. Mivel a vajda a felek ellentétes állításai ügyében biztosabbat akart tudni, írt a váradi káptalannak, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében Ody-i Guth fia: László v. Sampson-i Péter fia: János v. Sampson-i László fia: Miklós (Hunch részére), ill. Boxa-i Máté fia: Lőrinc v. Ody-i Johahun fia: Miklós v. Leley-i János fia: Tamás (Mark részére) vajdai emberek valamelyike máj. 9-én (2. die quind. fe. B. Georgii mart.) menjen ki Mon birtokra a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében, a Mon és Boxa közötti vitás (az asszony által visszavett és a Mark által tilalmazott) földrészt (miután a felek v. képviselőik a váradi káptalan mondott birtokbejáró oklevelét bemutatták) a korábbi határok mentén járja be, jelekkel jelölje ki, királyi mértékkel megmérve (ha lehetséges) v. szemmel megtekintve mennyiségét és hasznait becsülje fel fogott bírókkal az ország szokása szerint, ezután a szomszédoktól és másoktól tudja meg az igazságot, vajon e vitás földrész Hunch asszony Mon nevű birtokához, v. Mark Boxa nevű birtokához tartozik-e, majd a káptalan tegyen jelentést a vajdának a tanúskodók neveivel és a földrész ideiglenes határjeleivel (signis pro metis positis) jún. 15-re (ad oct. fe. Penth.); ha a felek addig meg tudnak egyezni, a vajdát a per mikéntségének megfelelően kell kiengesztelniük. A kitűzött napon Mark bemutatta a váradi káptalan vajdának címzett, zárt oklevelét, mely szerint Boxa-i Máté fia: Lőrinc vajdai emberrel Mark részére (a másik peres fél a káptalani embert nem fogadta el) kiküldték tanúságul karpapjukat: Jánost, a Szt. Vince vértanú-oltár rector-át, akik máj. 9-én Mon birtokra mentek a szomszédok összehívásával, a felek - János fia: Mark és Domokos fia: Jakab (Hunch férje és képviselője) - jelenlétében a Mon és Boxa közötti vitás földrészt bejárták és Mon felől így különítették el ideiglenes jelekkel (metalibus signis): Zarazpatak (diet.) patak caput-ja, ahol Mon és Menyew birtokok határai végződnek; e patak folyása nyugat felé; Kartamogaza hegy, ahol a régiek mellé 2 új határjelet ástak: az egyik Mon-t, a másik Boxa-t különíti el; e föld észak felőli része a patakon túl Menyew birtokhoz, déli része Boxa birtokhoz tartozik, és ott Jakab azt mondta, hogy e határok a valósak, felesége e földet rossz sugallattól vezetve vette vissza, és ezért azt átengedi János fia: Mark-nak, és ugyanott Jakab Mark-kai kibékült. A vajda ezek alapján ezen elkülönítésről és megegyezésről függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. Bude, 20. die oct. fe. Penth. predict., a. d. 1348. Dl. 96 297. (Vay cs. berkeszi lt. 284.) Függőpecsét fonata. EO. III. 445., 457. és 475. szám. 421
