Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

Forrásközlés - Piti Ferenc: A Vay család berkeszi levéltárának 1342-1382 közötti oklevelei

A Vay család berkeszi levéltárának 1342-1382 közötti oklevelei

63. 1346. nov. 8. Németi

János Nempthy-i plébános, Meszesen túli (de exteriori Mezes) vikárius előtt Hunch - Komurzan fia: András leánya, Boyli-i (diet.) Péter felesége - az anyja: Kinga (Kynga) - a természet joga (ius naturale) szerint megillető - hitbére és a saját leánynegyede ügyében (amik őket Bagda birtokból megilletik) az András erdélyi püspök, annak általános vikáriusa és a plébános előtt viselendő perei képviseletét Zygee fia Tamás fia: Lorand mesterre, Péter fia: Jánosra és Ayak-i Jakab fia: Istvánra bízta. D. in Nempthy, in oct. OO. SS., a. d. 1346.

Dl. 96 274. (Vay cs. berkeszi lt. 265.)

Piti 2007. 52.

64. [1347-1349.1 jan. 22. Zágráb

Miklós, egész Szlavónia (Sclauonia) és Horvátország (C) bánja Péter mester borsodi vicecomes-nek, valamint István fia: Miklós, Balog (Claudus) István, Watha-i Sándor és Vid fia: István szolgabíróknak. Elmondta Monda (diet.) Péter Vissno-i nemes, hogy meghagyatott neki a címzettek elé történő idézés révén, hogy állítsa eléjük 2 jobbágyát 1 lóval. Péter azonban ezt nem tudta teljesíteni, mivel már az idézés előtt ezek a bán jobbágyai voltak. Mivel az előállítás elmaradása miatt a címzettek Pétert 3 márka bírsággal akarják sújtani, a bán kéri őket, hogy ezen összeget engedjék el Péternek. D. Zágrábié, in fe. B. Vincenti mart.

Dl. 97 727. (Vay cs. berkeszi lt. 311.) Kerek zárópecsét körvonala.

Szécsi Miklós 1346 nyara és 1349 nyara között töltötte be egyszerre a szlavón és horvát báni méltóságokat, így ezen év nélküli oklevél legvalószínűbben az 1347-1349. közötti évek valamelyikének jan.

22-i napján kelt.

65.1347. jan. 27. Kálló falu

Dausa néhai nádor fia: Jakab mester Zobolch-i comes és a négy szolgabíró előtt István fia: László mester elmondta, hogy Magar (diet.) Dénes és szerviense: József jan. 22-én (f. II. an. Conv. Pauli) az ő Benk nevű állóvizénél a Desew nevű szerviensén lándzsával és karddal hatalmaskodva 3 életveszélyes sebet ejtettek. Kérésére fentiek kiküldték Tivadar fiát: Lőrincet, aki visszatérve megerősítette, hogy Dénes comes mindezeket megcselekedte. D. in villa Callo, sab. prox. p. eundem fe. predict., a. d. 1347.

Dl. 96 275. (Vay cs. berkeszi lt. 278.)

Piti 2000. 115., Piti 2004. 395. szám, Anjou-oklt. XXXI. 64. szám.

66.1347. febr. 25. Buda

[I.] Lajos királynak (H) elmondták István fiai: László és Domokos személyében, hogy Magyar (diet.) Dénes (István fiai rokonának, Apay fiának: Istvánnak a halála után) István fiai Benk nevű birtokának határjeleit lerombolta, saját tetszése szerint újakat emelt, és ezáltal egy bizonyos földrészt Benk birtokból a saját, Endus nevű birtokához csatolt, amikor István fiai nem voltak otthon és erről mit sem tudtak. Ezután Benk birtokot Ábrahám (Pál comes országbíró embere) a budai káptalan tanúságának jelenlétében valós határai mentén bejárva és a régiek mellé új határjeleket emelve István fiainak iktatta. Ezért az uralkodó utasítja a Zabolch-i comes-t v. a vicecomes-t és a szolgabírókat, hogy küldjék ki egyiküket v. kettejüket, akik tudják meg mindezekről az igazságot, majd tegyenek jelentést. D. Bude, in domin. Reminisscere, a. d. 1347.

Átírta: Szabolcs megye, 1347. ápr. 7. (68)

Piti 2000. 115., Piti 2002. 3., Piti 2004. 396. szám, Anjou-oklt. XXXI. 64. szám.

411