Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Irodalomtörténet és nyelvészet - Mizser Lajos: XIX. századi belterületi nevek Északkelet-Magyarországon
XIX. századi belterületi nevek Északkelet-Magyarországon Mizser Lajos Alig akad olyan közigazgatási egység Magyarországon és Erdélyben, amely ne válaszolt volna Pesty Frigyes 1864 elején tett felhívására: „összegyűjteni a haza helyneveit". Szabó T. Attila ismertette felsorolásszerűen a megyéket, vidékeket, székeket, kerületeket, városokat, amelyek anyagait az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi (Szabó 1988.)- Több közzétételt is ismerünk. Ezeket a 2006-os állapot szerint Hajdú Mihály összegezte (Hajdú 2006.). Azóta újabb közlés nem jelent meg. Pesty Frigyes nem csak a külterületi elnevezésekre volt kíváncsi, hiszen kérdőívén ezt is írta: „Ide tartozik sokszor a külvárosok, városrészek, utak, térek és utcák felemlegetése, ha ezen nevekben valami eredetiség lappang, vagy ha nemzeti emlékekkel összekapcsolvák, és igy rólok történetileg vagy nyelvészetileg valami felderítés várható." Igen sok válaszadó úgy vélte, hogy helységében nem „lappang eredetiség”. Az is igaz, hogy nagyon sok helységnek csak egy utcája volt, s ennek nem is volt neve. Vagy éppen nem voltak utcanevek, legfeljebb tájékozódási pontok (pl. templom, temető). Célszerűnek láttam, hogy egy egybefüggő terület névanyagát fogjam vallatóra: Sáros, Zemplén, Ung, Ugocsa (nem közölt belterületi anyagot), Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Közép-Szolnok, Kraszna megyék és Kővár vidéke. E tíz közigazgatási egységből 68 helység lejegyzője tartotta szükségesnek a belterületi nevek megemlítését. Olykor magyarázzák is az elnevezések eredetét, máskor csak felsorolnak. A belterületi neveket megyék szerint alfabetikus sorrendben teszem közzé, s ahol van megjegyzés, magyarázat a leírásokban, idézőjelben azt is közzéteszem (természetesen meghagyva az eredeti helyesírást). Magam csak ott adok magyarázatot, ahol feltétlenül szükségesnek tartom, hiszen sok elnevezés magától értetődő. Némely név eredete viszont a homályba merül vagy éppen elírták. Utóbbi esetben megtévesztő lehet. A vizsgált terület 1920, illetve 1947 után négy országhoz (Szlovákia, Ukrajna, Magyarország, Románia) tartozik. így minden egyes megyénél megadom az akkori, az esetlegesen megváltoz(tat) ott, végül a mai hivatalos helységnevet az ország-, illetve a mai megyenevet a magyarországi részeknél. Javarészben magyar, kisebb részben román neveket találunk, de akad ruszin és szlovák is. Bereg megye Asztély (Астей, Ukrajna), Klastromalja (ГЕдмонастир, Munkácshoz csatolva, Ukrajna), Tarpa (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Csonka sor: „kis macsola el nevezése a töltés mentiben már kiavúlt, helyette a csonka sor van gyakorlatban” (Asztély). Vagy az utca rövidségére utal, vagy arra, hogy csonka fák voltak ott (vö. Kis Macsola!). NyJAME LII. 2010. 361-374. 361
