Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században lépett, az őt kísérő egyházfiak és községi elöljáróhoz fordulva azt kérdé német nyelven: „Wann hat mann da zuletzt angemistet?” annyira szemetes, poros és pókhálós és ronda volt a templom és minden benne, „ich werde euch einen Pfarrer geben, folytató a püspök, der wird euch schon die Ordnung bringen!” Mire a községbeliek meg is hökkentek. A püspök az elaggott plébánost még azon évben nyugalmazta is és a nmélt. Gróf Károlyi Lajos patronátusa alatt lévő plébániai javadalomra a jegyzetek íróját mint szakaszi plébánost nevezte ki. Az erdődi gót építésű templom 1481 -ban épült Nagy-Boldog-Aszony tiszteletére. E templom viszontagságai valaha a karzat feletti fal oldalán a következőkben valónak megírva: „Ut Drágfius Princeps Transylvanniae has Ecclesias tutus erexit et Divae Virgini extruxit anno 1481 artemque sibi et posteris e regione altera successive incepit, posuit et finivit anno 1484 / ita Joannes Sigismundus rex excessit, et furia sua evertit anno 1567. Auctore Wolfgango Bethlehem; ex post vero Alexander Comes Károlyi restauravit anno 1736. tandem a calvinistis recepta fuerat anno 1760. (sic!) hanc Comes Antonius Károlyi e fissuris reparari destinavit anno 1777.65 Midőn Erdődre jövék, a templom bolthajtása, mely repedni kezdett és leszakadással fenyegetett, már le volt hordva; a puszta kormos falak szomorúan meredeztek a fedél alá, az ablakok majd mivel a szél által betörve, bezúzva. Az isteni tisztelet az anyatemplom éjszaki oldalához valaha hozzáépített kápolnaszerű helységben tartatott; azon toldalék kápolnába, melyet a reformatio idején a szegény katholikusok a kálvinisták által anyatemplomukból kiszoríttatván, hozzá építettek és utóbb az anyatemplomot visszafoglalván egy ékes ívezetű átjárással az anyatemplomba elláttak, mely ívezetnek később történt lebontásakor abban a Rákóczy korából való pénznemek találtattak. Irodalom Acta Cassae Parochorum Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok. Egri Egyházmegye 1733— 1779. 1. füzet. Művészettörténeti adatok Abara-Kvakóc. Szerk. Németh Lajos. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ kiadványai V. Budapest 1969. Balogh 1943. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár 1943. Balázsik 2000. Balázsik Tamás: A beregdaróci református templom. [Die reformierte Kirche von Beregdaróc] NyJAMÉ XLII. 2000. 207-225. Bara 2009. Bara Júlia: Adatok a nagykárolyi Kalazanci Szent József piarista templom építéstörténetéhez. In: APiarista Rend Magyarországon. Szerk. Forgó András. Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák 6. Szent István Társulat, Budapest 2009. 626-640. Barcsa 1908. Barcsa János: A tiszántúli ev. Ref. Egyházkerület történelme II. Faragó György (Debreczeni Protestáns lap) Könyvnyomdája, Debrecen 1908. Bura 2003. Bura László: A második évszázad (1804-2004). A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kislexikona. Státus Kiadó, Csíkszereda 2003. Bura 2010. Bura László: Erdőd nyolc évszázada. IDEA Stúdió nyomdája, Szatmárnémeti 2010. 65 Néhány ponton eltérést mutat a máshol közölt változattól. Vesd össze az 53. jegyzettel! 345
