Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
i A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században ffi1 álló kápolnát a sekrestyével egybe vonva Károlyi Sándor katolikus templommá alakíttatta.29 Szintén a barokk kori írott forrásokból tudjuk, hogy ez a kápolna a templommal egy tető alatt volt, talán alacsonyabb volt a hajónál. Az is megállapítható, hogyha Károlyi egybe tudta nyitni ezt a kápolnát a sekrestyével, akkor a két helyiség egyik fala közös volt. A XIX. századi rajzok (7-8. kép) alapján nem kizárt, hogy a kápolna és a hajó egyforma hosszú lehetett. A barokk leírásokból és Henszlmannék közléséből tudjuk, hogy a templom eredetileg egyhajós volt (jelenleg három hajós), amelyhez poligonális, a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozott. A templom egykori faragott kőanyagáról szintén Henszlmann adta az első leírást: „Erdőd hajdan nevezetes templommal bírt, melynek maradványai ma csak egyes faragott kövekből állnak, de ezen kövek oly mesterileg vannak készítve, hogy e munkával az épület nevezetesen felül múlta környéke templomainak munkálatait. [...] Ezen felirat (ti. a várbéli) és az említett kőfaragványok maradványai idomhasonlatosságuk miatt a következőkkel határozzák meg a vidék legtöbb egykorú templomának keletkezését; ti. Mátyás király korára. Azonban megjegyzendő, miképp a fennmaradt faragott darabok nem egykorúak, sem anyagra sem alakra nézve: találtatnak ti. ezek közt olyanok, melyek régibb idomozással finom homokkőbe vannak faragva, és olyanok, miknek anyaga sikárkő-porphyr - és alakzása későbbi korra mutat úgy, hogy Drágffy alkalmasint régibb templomot csak újíttatott. Nevezetesen a parochia udvarán találtuk az érintett finomabb kőbe faragott, csaknem román stylü emberfőt, mely valaha gyámkőként szolgált.”30 A korainak vélt darabokról sajnos nem maradt fönn rajz, de a gótikusakról igen.31 Schulcz ugyanis ugyanarra a lapra, amelyre a templom és a vár összképét lerajzolta, a templom átépítése során kiemelt építészeti tagozatok profiljait is megörökítette, megadva pontos méreteiket (7. kép). A rajzokon egy hornyolt árkádív (?) metszete, egy kétszer hornyolt, lemeztagos bordaprofil, valamint egy hornyolt párkány profilja mellett két ablakbéllet profiljai szerepelnek, utóbbiak közül az egyik félkörte taggal és nagyméretű homorulatokkal profilozott tagozat volt. Mindemellett egy levélrózsás fiáié rajzát is megörökítette ugyanazon papíríven, fölé írva, hogy tabernaculum (9. kép).32 Egy másik lapon, a bélteki templom részleteit megörökítő rajzok mellett a felirat szerint az erdődi templomból származó másik fiáié rajza és egy gazdagon profilozott ajtóbéllet metszete szerepel (3. kép).33 A mára már teljesen elkallódott tagozatok rajzai alapján úgy tűnik, hogy ezek tényleg egy XV. század végi építkezéshez tartozhattak, amely megerősíteni látszik a feliratokból ismert történeti adatok hitelességét úgy, ahogyan már Henszlmann is megállapította: a Drágfiak nagyszabású, késő gótikus épületté alakíthatták a mezőváros plébániatemplomát. * -- ' jy : A 9. kép Az erdődi plébániatemplomból származó faragott kő rajza. Schulcz Ferenc, 1864 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tervtár) Fig. 9 Drawing of a carved stone from the parish church of Erdőd, Ferenc Schulcz, 1864 (Design collection of the Office of Cultural Heritage Protection) 29 Lásd alább a Providentia Dei vonatkozó részét (Tempfli 1996. 115-116.)! 30 Henszlmann 1864. 144. Ezt a véleményét 1887-ben megismételte. (Henszlmann 1887. 264.). 31 Azonosak ezekkel: „Irónvázlatai. H. I. - hagy., Jgyk. és Vázl. Kassai Múz.” (Forster 1906. II. 766.). 32 KÖH/Tervtár 13460. 41x33,5 cm, Németh 2008. 512. 33 KÖH/Tervtár 13197., Németh 2008. 510. 337
