Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

In memoriam - 80 éve született dr. Dienes István (1929-1995) régész, múzeumigazgató - Kovács László: Régimódi történetek egy hajdani tervásatásról

Kovács László munkálatait. Vasárnap Pista visszatért Magyarhomorogra, ahová a teherautó hétfő reggel meg is ér­kezett, a rakodást és a lakókocsi felcsatolását követően a cég berettyóújfalui telepén megjavították a világítást a kocsin, amelyet aztán Pista irányításával a kápolnai tsz udvarán állítottak le az ásatást kezdő Patay Pál számára. A teherautó végül késő este érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol még sikerült lerakodni. Magam vasárnap Artándról visszautaztam Debrecenbe, ahonnan Módy Györggyel és Mes­­terházy Károllyal korpusz előkészületi munkaként kéthetes terepbejárást végeztünk, többek között Biharkeresztes, Artánd, Furta határában. A hétvégi hazaérkezésemet követő hétfőtől folytattam, és háromheti munkával kényszerűségből befejeztem a nagytarcsai feltárást, ugyanis a munkásaim ott­hagytak és elmentek krumplit szedni (Kovács 1986.). Az ásatáson részt vett Pista Magyarhomorogot is megjárt ötödéves gyakornoka, Bende Ildikó, aki két év múlva a feleségem lett. Még egy említésre méltó emlékem maradt az évből: Pista nem óhajtott részt venni a múzeum november 7-i ünne­pélyén, ezért rövid terepszemlére a rakamazi ásatás színhelyére utaztunk. Ott egy olyan öregasz­­szonynál kaptunk szállást, akinek a lánya 1945-ben a kerítéskapuban bámulta a szovjet katonák vezette foglyok keleti menetét. Bizonyára nem volt ki a létszám, mert őt is berántották a sorba, s az élete egy ukrajnai bánya fogolytáborában végződött. Pista világosított fel arról, hogy nem egyedi esetről volt szó. 1968 januárjától a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályáról a padlástéri Adattárba helyeztek át, de egy ideig a földszinti kiállítási lépcső alatti kis szobácskábán ültem együtt Patay Pálné (Klárika) rajzolóval, aki sokszor fedezte a távollétemet, amikor a Ré­gészeti Könyvtárban vagy a még az épületben működő Széchényi Könyv­tárban a befejezés előtt álló egyetemi doktori disszertációmhoz gyűjtöttem anyagot, s amelyet summa cum laude eredménnyel László Gyula és Banner János professzor előtt június 21-én védtem meg, majd elkészítettem belőle első - nem mellesleg Pista által lektorált - cikkemet (Kovács 1970.). Az adattári feladatom a Középko­ri Osztály ún. szuper revíziója volt, ami azt jelentette, hogy végig kellett nyálaznom a leltárkönyveket, és szét kellett választanom a korábbi revízi­ós pecsétekkel meglévőnek jelzett, illetve azok hiányában azonosíthatat­­lanná vált/elveszett tárgyak többnyire fényképes kartonjait, s amennyiben a tárgy megvolt, de a kartonja hiányzott, kartont kellett íratnom úgy, hogy az összegyűjtött szövegeket egy gépírónőnek diktálhattam. Időközben Pistának sikerült engedélyeztetnie Fülep Ferenc főigazgatóval, hogy részt ve­hessek a nyári magyarhomorogi ásatáson,16 ami majd másfél hónaposra sikeredett, s először vett részt benne Ruszkay Károly a szegedi Embertani Tanszék oldalkocsis IZS, valamint a Földrajzi 16 1968. szeptember 16-október25.: TUKUFA25 000 Ft, 4-7 munkás és 1 vízhordó, 286-316. sír. Kettőnkön kívüli résztvevő Horváth Béla, Nagy Anikó negyedéves régészhallgató és Ruszkay Károly technikus (Dienes 1969.). 10. kép Kovács László a kerékpárra kötözött ásatási felszereléssel a nagytarcsai Falumúzeum előtt (1967) 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom