Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Papp D. Tibor: Adatok a Nyíregyházi Művészeti Szabadiskola történetéhez
Papp D. Tibor költségvetés kezdetétől számítottan egy magyar írót vagy magyar művészt a VI. fiz. oszt. 3. fokozatának megfelelő összegig állandó jellegű életjáradékban óhajtja részesíteni. Ezzel Nyíregyháza megyei város, a Helikon-mozgalom alapszabályainak megfelelően a„ Magyar Helikon ” városa nevet kapja. A város képviselőtestülete jogot formál ahhoz, hogy szabadon választhassa ki azt az írót vagy művészt, akinek részére az életjáradékot folyósítani kívánja. Elsősorban nyíregyházi és szabolcsvármegyei származású vagy legalább is ezeken a helyeken tartózkodó olyan író, vagy művész jöhet számításba, aki a helyi kulturális életnek tevékeny részese, vagy akiről remélhető, hogy a helyi kultúra aktív munkásává lesz. A járadékban részesülő író, vagy művész írásbeli nyilatkozattal kötelezi magát arra, hogy a járadék szolgáltatását elfogadja és az irodalom hagyományairól, valamint a művészet útjáról nem tér le. Ebbéli magatartásával pedig mindenkor a magyar nép és a demokrácia ügyét fogja szolgálni. Csakis népi szellemű író, vagy művész részesülhet járadékban. A járadék folyósítása egész életre szól azzal a megszorítással, hogy ha a járadékos vagyoni állapotában lényegesen javulás áll be, a város a járadék folyósítását beszünteti. Az így beszüntetett járadékot az új járadékos író, vagy művész részére folyósítja a város. Az az író, vagy művész, akit a bíróság közönséges bűncselekmények miatt, vagy a demokrácia védelméről szóló törvény súlyos megsértése miatt elítéli, elveszti életjáradékát. Az életjáradékos író, vagy művész az anyaváros szellemi életében lehetőséghez képest résztvesz. Azt az írót, vagy művészt, aki részére a város járadékát folyósítani akarja a közgyűlés ünnepélyesen iktatja be a Helikon-tagságba. Miről polgármester az iratokkal jelen határozaton értesíttetik. Kelt, mint fent. Jegyezte: tanácsnok. ” (SzSzBMLt. V.B. 77. VII. 223/1946) Egy érdekes határozat - a fentiek - következményeként Nyíregyháza a Magyar Helikon városa lett. 1946-ban! A vármegye és a város együttműködése nem volt zökkenőmentes, erre áll itt két bizonyíték: „Szabolcsvármegye főispánja. 2508/1946. sz. Tárgy: Rákos Sándor író kérelme Mell: 1 drb. Polgármester Úrnak, Helyben. Rákos Sándor író budapesti lakos hozzám intézett levelét, a magyar művészek és írók városok általi örökbefogadásával kapcsolatosan azzal küldöm meg Polgármester Úrnak, hogy mielőtt a város képviselőtestülete hasonló tárgyban állást foglalna, szíveskedjék a levélben foglaltakat vizsgálat tárgyává tenni s azután véleményével ellátva azt hozzám visszaszármaztatni. Nyíregyháza, 1946. december 10-én. Tomasovszky Mihály Főispán" (SzSzBMLt. V.B. 77. VII. 223/1946) „ Nyíregyházi megyei város polgármesteri hivatalától. Városháza emelet 7. Előadó: dr. Rácz Géza tanácsnok. K: 20422/1946 Tárgy: Rákos Sándor író kérelme 326
