Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Bene János: A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán
A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán iparosok keresethez juthassanak. Azt is kérte az értekezlet, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy ínségmunkákon csak helybeliek legyenek alkalmazhatók (Megindul 2.). Szintén az őszi időszakban, a november 25-i közgyűlésen tett bejelentést dr. Bencs Kálmán polgármester a már 14. hónapja tartó világválságról, s ugyanakkor tárgyalta a képviselő-testület az 1932-1933. év telén végrehajtandó ínségakció tervezetét, kimondva, hogy továbbra is segélyezni fogják az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált, elaggott, keresetképtelenné vált városlakókat. Alapelvként jelentették ki, hogy segély csak munka ellenében adható, ez alól csak a munkaképtelenek és elaggottak képeznek kivételt. A korábban, a Nyírvidékben megjelentekkel összhangban fogadta el a közgyűlés az ínségmunkák tervezetét. „Kimondja a képviselő-testület, hogy a szükségmunkákat lehetőség szerint azonnal meg kell kezdeni, azonban úgy, hogy a legnehezebb téli hónapokban megfelelő munkaalkalom álljon rendelkezésre.” (SzSzBMLt. V.B.181. 783/1932.) A Nyírvidék 1932. december 21-i száma a címlapon közli, hogy hétfőn, azaz december 19-én megindult a Sóstón az ínségmunka, az Igrice medrének áthelyezése. Naponta mintegy 150 munkás dolgozik. Az Igrice új medre 1100 méter hosszúságú lesz. Ez az ínségmunka kisebbik fele. Már készítik a pallókat a nagyobb munkához, a sziget földanyagának kihordásához. A kihordott földdel töltik fel azután az Igrice régi medrét, s megemelik a tótól északkeletre lévő vizenyős, szikes rétet, melyet tavasszal majd parkosítanak (Nagy lendülettel 1.). Az 1932-ről szóló polgármesteri jelentés bevezetőjében is azt emelte ki Bencs Kálmán, hogy ez az év a város történelmének egyik legnehezebb esztendeje volt, az agrárnépességet már évek óta sorozatos természeti csapások látogatják, az értékesítési válság pedig a csekély megtermelt javakat is eladhatatlanná tette. Ezzel együtt járt az ipar és a kereskedelem végzetes hanyatlása. Ugyanakkor az elmúlt évek során összegyűlt adósságok kamatainak fizetése és a hátralékok rendezése a városi háztartást is nagy feladatok elé állította. 1932-ben a város képviselői három alkalommal találkoztak a hitelezőkkel, s ennek eredményeként a város 1932-re halasztást kapott a kamatfizetésekre. A költségvetésben így felszabadult félmillió pengőből a város kifizette legégetőbb áru- és számlatartozásait. A gazdasági helyzet romlásaként értékelte a polgármesteri jelentés azt, hogy az iparforgalom visszaesést mutatott, sőt Nyíregyháza egyik legrégebbi üzeme, a Májerszkyféle gépgyár a rossz gazdasági viszonyok miatt gyárüzemét beszüntette, egyes iparágait a kisipar keretein belül kényszerült folytatni. „Az építő és rokonszakmákban immár csaknem két éve tartó teljes pangás és rendkívüli munkanélküliség mindez ideig nem enyhült, sőt ha lehet, még súlyosbodott. S éppen, miután ezen szakmák képesek legtöbb munkást és iparost foglalkoztatni: a munkanélküliek száma az előző évek adataihoz viszonyítva megsokszorozódott. ” Beszámolt a jelentés a sóstói építkezésekről. Az eredeti 38 ezer pengős előirányzat helyett 1932-ben ténylegesen 51.631 pengő 03 fillér értékű munkát végeztetett el a város. Építettek ugyanis még egy kabinépületet, pénztárfülkéket, pergolakerítést, növelték a zuhanyok számát, és az erdei homok helyett tiszai homokot terítettek szét. A túlmunkákat a vármegyei ínségakcióból, a kabinbérekből, a kisvasutak, és a Gotteszmann fakereskedő által nyújtott hitelből fedezték. Külön említi a jelentés az ínséges munkákat: „Az 1931-32. évi ínséges munkák keretében az év elején 2344 munkanapon foglalkoztattunk ínséges munkásokat: és pedig utak rendezésénél 1281 munkanapon, a sóstói tereprendezésnél 488 munkanapon, a városi utcák takarításánál 318 munkanapon, a Jakus bokori iskola udvarának feltöltésénél 50 munkanapon, a városi kőraktár rendezésénél 129 munkanapon, s a városban lévő vízvezető árkok tisztításánál 78 munkanapon. Az 1931-32. évi ínségmunkák keretében 1932. december 31-ig ...ipari munkásokat 918 munkanapon, kézi napszámosokat 2480 munkanapon foglalkoztattunk. Az Igrice sóstói szakaszának áthelyezését, illetve az új meder ásását december 20-án kezdtük meg s december 31-ig 1412 munkanapon 4617 köbméter földet emeltünk ki. ” 315
